„Csokonai Vitéz Mihály legismertebb arcképéről prémes magyar mentébe öltözött, nagy szemű, nyílt tekintetű férfi néz ránk. Aki ezt a képet rézbe metszette, sohasem látta a költőt” – írja Bertók László. Műsorunk azt kutatja – felülemelkedve az iskolai tananyag közhelyein és a költőhöz köthető sztereotípiákon –, hogy milyen volt Csokonai igazi arca, amelynek vonásait nem a képek és szobrok, hanem a költő versei, levelei és egyéb írásai őrzik.

Lars von Trier 2000-ben már túllép a Dogme 95 mozgalom keretein, és ezzel rögtön el is nyeri Cannes-ban az Arany Pálmát. Az elismerés nem meglepő, ugyanis a Táncos a sötétben tele van merész húzásokkal.

Ha elhangzik az a szó, hogy szöveg, egyszerre legalább két művészeti ágat is felidézhet a befogadóban: van, akinek ez az irodalmi szövegeket, míg mások számára először a dalszövegeket juttatja eszébe.

A Müpa tizenkilencedik éve irányítja a figyelmet a hazai jazztehetségekre a Jazz Showcase keretében. A már befutott előadók mellett az elmúlt években számos ifjú művészt sikerült bemutatni, akik elkápráztatták a zsűrit, és lefegyverezték a közönséget. Most különleges szerepben, egy megismételhetetlen nagyzenekart alkotva láthatjuk őket viszont, mint egy nagy család tagjait.

A vajdasági gyökerekkel rendelkező Ladik Katalin a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb alkotója. Hosszú, számos meglepetéssel, ötlettel és váratlan fordulattal szolgáló pályája az avantgárd hagyományokra támaszkodik, de eredeti versnyelvébe a tradicionálisabb költői megszólalás számos átértelmezett, új kontextusba vont eleme is besűrűsödik.

Vajon egy szuperszonikus repülőgép pilótafülkéjében, vagy a Müpa szimbólumának számító grandiózus orgona játszóasztalán van több kapcsoló?

2024-ben ismét fellépett a Müpában az Emir Kusturica & The No Smoking Orchestra nevű formáció. Nagy buli volt. Folkpunk? Balkáni mulatós? Hagyjuk a kategóriákat! Kusturica a filmjeiben roppant következetesen építkezik a zenével. (Olykor slágerré is fajulnak a dalok.)

Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor

Legyen szó szövetről vagy irodalomról, az angol a kiváló minőség jelzője, és a szigetország zenéje is méltán kiérdemli ezt az elismerést.

Legyen szó szövetről vagy irodalomról, az angol a kiváló minőség jelzője, és a szigetország zenéje is méltán kiérdemli ezt az elismerést.

Elgar: a-moll zongoraötös, op. 84

Négy éven át kísérte kamerával Kurtág György mindennapjait az Ezüst Medve-díjas filmrendező, Nagy Dénes. A 2021 és 2025 között született dokumentumfilm messze túllép a műfaj konvencionális keretein.

A Kossuth-díjas Vujicsics együttes alapítótagja, a hetvenéves Borbély Mihály pályafutása során mindig azon dolgozott, hogy bemutassa a hangfolyamok útját azok forrása és deltavidéke között.

A hetvenes évek végén lelkesedésre adott okot, hogy egy új – ízig-vérig magyar – műfaj jelent meg a mozikban: az eastern (Talpuk alatt fütyül a szél, Rosszemberek). Rendezőjük, Szomjas György azonban a kritikai siker ellenére 1981-es filmjében egészen más irányba indult el.

A holdnaptár szerint 2026. február 17-én köszönt be a ló éve, aminek alkalmából a Müpa is újra otthont ad a nagy kínai újévi hangversenynek.

Rameau és kortársai operáinak felvétele után Vashegyi György ezúttal az Armide-ot, XIV. Lajos udvari zeneszerzőjének remekművét vezényli. Lully utolsó lírai tragédiáját 1686-ban mutatták be és 1766-ig játszották a párizsi Operában, mielőtt Gluck azonos librettóra komponált Armide-ja háttérbe szorította volna.

A zenészcsaládba született, csodagyerekként feltűnt Varijashree Venugopal úttörő módon emelte be klasszikus karnatikus indai zenei gyökereit a jazz közegébe.

A Mészöly és Polcz levelezését tartalmazó kötet, A bilincs a szabadság legyen megjelenése a szerzők magánéletén túl irodalmi munkásságuk iránt is jelentős érdeklődést keltett, és nem túlzás azt állítani, hogy ez napjainkig tart.

A kilencvenes évek második felében megalakult lengyel Warsaw Village Band a világzenei színtér egyik legnépszerűbb európai zenekara, amely a lengyel népzenét megújítva őrzi tovább, és bátran keveri modern eszközökkel.

Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.

Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.

ének, gitár, billentyűs hangszerek Ichiko Aoba

Elegáns, mégis könnyed menü, amelyet mintha egy bécsi főúri palotában szolgálnának fel – kristálycsillárok alatt, finoman csilingelő evőeszközök és mennyei muzsika kíséretében.

Két nagyon különböző, mégis egymásból táplálkozó zenei univerzum találkozik ezen az estén a Müpa színpadán: a Söndörgő, a balkáni és délszláv zenei hagyományok egyik legizgalmasabb magyar képviselője, valamint a világhírű Balanescu Quartet, amely mesterien hozza közel egymáshoz a kortárs klasszikus zenét és a határokat nem ismerő kreatív improvizációt.

Az énekes-zongorista Mózes Tamara és a billentyűs-zeneszerző Kaltenecker Zsolt alkotta formáció egyedülálló módon ötvözi a jazzt, a popot, a rockot, az elektronikus hangzásokat, a progresszív elemeket és az improvizációt.

A magyar-ghánai Sena Dagadu a 21. századi hazai popzene jelentős alakja, akinek az Irie Maffia zenekar és szólóprodukciói mellett meditatívabb, Sena DagaDub nevű triója is igen népszerű. A formáció 2024-ben a magyar zenei élet élő legendáját, Presser Gábort látta vendégül a Müpában, és az együttműködés annyira jól sikerült, hogy a projekt most mindkét fél – és persze a közönség – örömére folytatódik.

A kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának reprezentatív születésnapi életmű-estje különleges élményt kínál a közönségnek: emlékezetes találkozást Spiró Györggyel, aki a közelmúltban újabb remekművel, a Padmaly című nagyregénnyel jelentkezett.

A belépést kivételesen engedélyezzük rizs, gyertya, újság vagy vécépapír hiányában is. Sőt, még a Rocky Horror Show kultusza ápolóinak körében népszerű jelmezektől is eltekintünk. A film alapjául szolgáló musical már 1973-ban a színházban kultusszá vált. Paródiával van dolgunk, amely a sci-fi és horrorfilmekből táplálkozik.

A világszerte népszerű portugál fado műfaja a Müpa közönsége előtt is jól ismert – most pedig egyik legnagyobb kortárs csillaga érkezik hozzánk első budapesti koncertjére. A Latin Grammy-díjra is jelölt Carminho esetében az alma nem esett messze a fájától, édesanyjához, Teresa Siqueirához hasonlóan már fiatalon, 2005-ben, húszéves kora előtt a műfaj nagy reménységeként ünnepelték.

Szüts Apor – zongora
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor

A Londonban élő, rendkívül népszerű, sokkötetes, kiváló költő, író, Tóth Krisztina, valamint a hazai jazz-szcénában az elmúlt évek során látványosan kiteljesedett Szőke Nikoletta véletlen találkozása nem meglepő módon hamar közös munkához vezetett. Kettejük kompromisszumokat nem ismerő alkotói felfogása mára egy unikális, rendkívül izgalmas és egyedülálló, a vers és az énekhang párbeszédére alapozott kísérlethez adott inspirációt.

Miles Davisnek, a jazztörténet egyik legjelentősebb alakjának 2026-ban lesz születése százéves jubileuma. Ebből az alkalomból indul közös turnéra a kortárs jazz sztártrombitása, Ambrose Akinmusire és a Brussels Jazz Orchestra, hogy ünnepeljék a műfaj óriását, tisztelegjenek életműve előtt, valamint azon is túlmutatva, az ő szellemében hozzanak létre új alkotásokat és invenciózus hangszereléseket, amelyek áthelyezik a kortárs jazz világába a trombita zsenijének zenéjét.