Divadlo

FŐBB SZEREPEKBEN: Varga Izabella, Hujber Ferenc, Ganxsta Zolee, Sándor Péter, Bugár Anna
Szűcs Róbertnek bejött az élet, megvolt mindene: munkanélküli segély, öregségi nyugdíj, táppénz, családi pótlék, rokkantsági járandóság és természetesen ingyen tehéntej. Nem beszélve a szoptatós melltartós bizniszről, ami a felesége féltékenységét is felkelti.

A csigafiú és katicalány kalandjai a kisgyerekek nyelvén mesélnek azokról a helyzetekről, kapcsolatokról, jellegzetes problémákról, melyek a mindennapjaik részét képezik. Legyen szó barátságok születéséről egy pók barlangjában, hétköznapi konfliktusokról egy tönkretett hóember miatt, csínytevésekről, az esti lefekvés nehézségeiről vagy akár egy jelmezbálba készülés izgalmairól. A Bogyó és Babóca-mesék ismerős és befogadható helyzeteken keresztül szólítják meg mind a gyermekeket, mind pedig szüleiket. A bábelőadás színpadi valósággá varázsolja a gyermekek számára ezt az oly kedves és meghitt mesevilágot.

Vajon hogy kerül ez a “teddlenerontsd” kiskondás a varázslatos mindentlátó királylány udvarába??? Csak nem ő is hallotta a királyi hírnököt, miszerint közhírré tétetik, hogy azé lesz a mindentlátó királylány, aki úgy el tud bújni, hogy a királylány nem látja meg?? Csak nem azt vette a fejébe, hogy ő is megpróbálkozik?? Ő??? Ez az ügyetlenke, aki még a rá bízott malacokat se tudja megőrizni?? Kilencvenkilencen próbálkoztak, mindnek feje hullt! És akkor majd pont ő???

Hát hogy gondolja ez a bohókás? Ez a balga kis csacsi? Hogy jut el egyáltalán a királyi udvarba?? Szegény még félig se jut, hát éhen vész, szomjan hal!!

De ha el is jut, hogy fog úgy elbújni, hogy a mindentlátó királylány ne lássa meg??

Miért nem maradt inkább otthon, kereste a szerte szökött malacait?

Jaj, jaj, kiskondás, mi lesz most veled? A te fejed lesz a századik…?

Vagy talán… talán-talán… mégiscsak… lehetséges lenne hogy…? Képes lenne rá, hogy…?

Az izgalmas és szép jelenetek zenei világa megrázó, felemelő és sokszor ellenállhatatlan humorral teli. A dalok, a szövegek ironikus rétege fergeteges szövegpoénokkal, kiemelkedő zenei stílusparódiákkal valósul meg. A dzsungel könyve azon ritka produkciók egyike, mely mindenekelőtt az ifjúságnak szól, ám életmodell-jellege minden korosztály számára alapvető felismeréseket, élményeket, katarzist nyújt.

Ecsédi rohangál az utcán, zaklatja Budapest lakosait, ugyanis a barátját keresi, a barátját Vizit, aki ott hagyta őt egy lakásban aludva két liter kávélikőr után, mert Vizinek megvilágosodása támad, és el akar innen menni, máshová, valahová, bárhová, cselekedni akar amíg képes rá, a Keleti pályaudvarra szalad, csak hogy innen nem lehet elmenni, az emberek itt ragadtak valahogy, innen nem mennek és ide nem érkeznek vonatok.

A Ludas Matyi Fazekas Mihály verses elbeszélő költeménye, amely először 1815-ben jelent meg. A jobbágyok és a földesurak közötti társadalmi igazságtalanságot mutatja be humoros, népmesei keretek között. A mű népmesei eredetű történetet dolgoz fel, amelyben a főhős, Matyi, háromszor veri vissza Döbrögi uraság igazságtalan bántalmazását.

A Déry Tibor által megírt pokol az elhíresült altamonti rockfesztivál, ahol a Rolling Stones együttes koncertjén egy néger fiút meggyilkoltak a fékevesztett hangulatban.

zenés monodráma

„Mindennap végig fogja nézni, hogy én nem szmokingban eszem a vacsorát, hanem ingujjban. És a libasülthöz hagymát eszek. Mindenhez. A hagymához is hagymát eszek. A halat pedig késsel fogom enni. Két késsel.”

Giacomo Puccini
TOSCA
Opera három részben, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal

És akkor hirtelen történik valami; valami rendkívüli, amire a teljes szakma és az olvasóközönség egy emberként kapja fel a fejét: megjelenik az eddig színpadi szerzőkként ismert egypetéjű ikrek Lesz majd minden című regénye.

Dumaszínház est

Kopp Lajos már tizenhárom generáció óta vezeti Győrasszonyfa egyetlen vendéglátóipari létesítményét, a Monarchiát. Koppék igazi vendéglősök: hisznek a hideg sör, a forró virsli és a házi pálinka léleképítő erejében. A falu színe-java szívesen megfordul a falu lélektani központjában, nem véletlen, hogy a Monarchia megkapta a legnagyobb elismerést, ami csak kiskocsmának kijárhat: beceneve lett. Senkit nem találsz Győrasszonyfán aki azt mondaná, „menjünk a Monarchiába”. Sokkal valószínűbb, hogy valami ilyesmit hallasz: „sehol nem olyan a véreshurka, mint a Monában”.
Aztán egy nap Lajoska, idősebb Kopp Lajos egyetlen fia, bejelenti, hogy elmegy. De akkor ki lesz a Monarchia örököse? Az nem lehet, hogy tizenhárom generáció után a Monarchia bezárjon… Az nem lehet…

FŐBB SZEREPEKBEN: Kuncz Feri: Sándor Péter, Horn Mici: Varga Izabella, Kőnig: Hujber Ferenc, Vitay Tábornok: Szőke Zoltán, Vitay Georgina: Pásztor Virág, Torma Gedeon: Dóczy Péter

Dumaszínház est

Egy fergeteges francia vígjáték!

Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.

FÜST A SZEMÉBEN – CSEH TAMÁS 80.
Cseh Tamás története és dalai

Sam Peliczowski munkanélküli színész Manhattan legfelkapottabb éttermében intézi a telefonos foglalásokat. A vonal másik végén a legkülönfélébb emberek vetnek be mindent, csak hogy asztalt kapjanak. Ki hízelgéssel, ki fenyegetőzéssel, ki hisztit kivágva, ki magabiztosan.

elkafkásodás két részben

Rényi Ádám keserédes, abszurd és meglepő történeteinek hőseit és antihőseit négy színész kelti életre egy sokszínű, sokhangulatú, nevetésben és könnyekben is gazdag, különleges előadásban.

“Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétel a fontos.” /Karsai Dániel/

Dumaszínház est

Dumaszínház est

a Játékszín vendégjátéka

esőnap: augusztus 03. (vasárnap)

Bősze Ádám és László Ferenc előadássorozata

Ha elhangzik az a szó, hogy szöveg, egyszerre legalább két művészeti ágat is felidézhet a befogadóban: van, akinek ez az irodalmi szövegeket, míg mások számára először a dalszövegeket juttatja eszébe.

A Forgószínpad elnevezésű színészotthon nappalijában szoktak teázni, kötögetni, kártyázni a hajdani színésznők, az otthon lakói. Egy napon beköltözik Lotta, a valamikori híres díva. Itt él egykori riválisa, May, akivel harminc éve haragban vannak, s az enyhén szólva bolondos Sarita is, aki piromániás kísérleteivel többször kelt riadalmat, sőt szobáját is sikerül felgyújtania.

Mindannyian az életünk körforgásának közepén állva arra gondolunk, hogy mi lett volna, ha máshogy döntünk, ha más emberek vesznek körbe, ha máshogy alakul a sorsunk…

Anya és fia. Egy halogatott, fontos beszélgetés. Egy színdarab. Az élet. A halál.

Íme, négy nő. A mai hetvenesek.

Jóból is megárt a sok, és ha mindenki egyszerre kapná meg, amire vágyik, senki se lenne igazán boldog.

Dumaszínház est