Színház

Dumaszínház est

Minden hétvégén kinyitja kapuit a Fém Kuckó, hogy mesejátékokkal töltse meg a Belvárosi színház kávézóját a Helytelenek Társulat.

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

Megható, mégis rendkívül szórakoztató előadás az öregedés folyamatáról, a függetlenség és a magány közti egyensúlyozásról, az örök vágyakozásról és a feltétlen életszeretetről.

Képzeljük magunkat a harmincas évek Budapestjére, amikor zeng-bong az egész éjszaka, ezer mulató várja a szórakozni vágyó, magáról elfeledkező közönséget.

Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét, se azt, hogy ki volt ő korábban, mielőtt befészkelte magát az egyik sarokba. Szívesen mesél annak, aki leül mellé – történeteiből pedig kibomlik az a hőskor, amikor a mutatványosoknak, színészeknek, énekesnőknek, táncosnőknek, kabaréhősöknek szóló tapsviharban alakult ki a máig világhíres pesti éjszakai élet. A színdarabot ráadásul az eredeti Arizona mulató falai között játsszuk. A falak pedig mindenre emlékeznek…

Képzeletbeli dokumentumjáték a Nagymező utcából, Stein Pupi eredeti slágereivel.
Heltai Jenő, Gábor Andor és Szép Ernő verseinek (dalszövegeinek) felhasználásával.

Tasnádi István: A fajok eredete

Martin McDonagh: A PÁRNAEMBER
Fordította: Merényi Anna
Fotó: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasak

Bemutatónk világpremier, melyet a szerző színházunknak és a darab rendezőjének, Szelle Dávidnak ajánlott fel.

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Dumaszínház est

TŐRÖCSIK MARI 90!
Legendás film, klasszikus alkotás, amely úgy szólt az ötvenes évek gyilkos világáról, hogy a legszebb emberi érzés, a szerelem győzelmét hirdeti mindenek felett. A történet a tánc, a zene és a próza dinamikus egységben szólal majd meg a színpadon.

Gróf Nádasdy Borbála 17 évesen, teljesen egyedül, életét kockáztatva menekült Ausztriába 1957 ben. A regény történelmi keresztmetszet, a békeidőktől szülei meghurcoltatásáig, a kényszerű emigráció hontalanságáig. A darab hűen követi a leírtakat, egy kalandos élet nehézségeit, fordulatait, magánéletének, küzdelmeinek drámáit, a megtalált hivatás örömét idegenben, végül a hazatérés megnyugvását.

mesejáték 1 részben, kb.60 percben

Az előadás 5 éven aluliaknak nem ajánlott!

Kay és Gerda nagymamájukkal élnek együtt nagy szeretetben.

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Tapsol, tapsolok, tapicskolok. Recseg, nyikorog, ki kopog? Kitátom, gurgulázom, hamm megrágom, kikiáltom! – Játék a zajokkal és dallamokkal, ismerkedés a saját hangunkkal határtalanul.
Az előadáson való részvételt 12 hónapos kortól ajánljuk.

az Ametist Bábszínház előadása

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Eredeti vallomások és történetek a balmazújvárosi parasztság szerelmi életéből

Nevetős-sírós, léleksimogató történet, rengeteg humorral és küzdelemmel az újrakezdésért.

Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.

Dumaszínház est

TE RONGYOS ÉLET… ORSZÁGOS PREMIER II.
Kálmán Imre – Meskó Zsolt
Egy élet, ami maga is operett. Egy darab, amit látni kell.

TE RONGYOS ÉLET… ORSZÁGOS PREMIER II.
Kálmán Imre – Meskó Zsolt
Egy élet, ami maga is operett. Egy darab, amit látni kell.

Molnár Ferenc nemzetközileg is elismert ifjúsági regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb irodalmi mű. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született: Geszti Péter, Dés László és Grecsó Krisztián munkája, a szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is.

Megnyugtató, ha az ember szülei évtizedek után is békében, szeretetben élnek együtt. Szinte egyszerre lélegeznek, ismerik egymás minden mozdulatát, fel vannak készülve minden sóhajra, horkolásra, tüsszentésre. Most új otthonban kezdenek új életet, hiszen a gyerekek felnőttek, élik a saját életüket. Vagy ez mégsem ilyen gömbölyű?

bohózat

A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.

Bernard Slade 1975-ben írta Jövőre veled ugyanitt című vígjátékát, amelyet Tony-díjra jelöltek, majd a filmadaptációjáért az Oscar-jelölést is begyűjtötte. A darab több mint 1400 előadást ért meg a Broadwayn, a világ több országában is bemutatták. A történet szereplői Doris és George, akik ugyan mással élnek házasságban, mégis minden évben egy februári hétvégét egymással töltenek, az évek során pedig a kaland mély emberi kapcsolattá válik.

Diótörő
Mesés tánc-show