Koncert, zene

Ismét igazi komolyzenei csemegét kínál a Symphonia Fantasia Karácsonyi koncertje.

Strauss 200 Győri Filharmonikus Zenekar Közreműködik: Nathalie Peña Comas - szoprán Mario Hossen – hegedű Vezényel: Martin Sieghart

Közreműködik: Bacsó Kristóf - szaxofon Tálas Áron - zongora Juhász Márton - dob

Ünnepi Koncert sztárvendégekkel a Zeneakadémia Nagytermében A Magyar Gyermekorvosok Társasága gálakoncertje november 29-én este fél 8 órakor

10 éve a Müpában (10 év legsikeresebb remekművei)

Egyedi találkozások, kivételes zenei élmény és igazi ünnepi hangulat – ez a Zenélő karácsony!

75 évvel ezelőtt, 1950. február elsején alapította meg a magyar állam az Országos Mozgásterápiai Intézetet egy Villányi úti földszintes épületben. Innen indult útjára a később világhírűvé vált Pető Intézet, ahol Pető András orvosprofesszor vezetésével, az általa kidolgozott konduktív pedagógia nevelési elvei és programja alapján folyt a mozgássérült gyermekeket oktató, nevelő, fejlesztő tevékenység. Eleinte iskoláskorúakkal, majd hamarosan felnőttekkel is foglalkoztak, később pedig fokozatosan elindult a legfiatalabb korosztályok fejlesztése is a szülők bevonásával. A jubileumi év rendezvénysorozata egy jótékonysági gálaesttel zárul. A koncert bevételéből az iskola alapítványa egy 8 személyes buszt szeretne vásárolni, a mozgássérült gyerekek és fiatalok kirándulásokra, sportversenyekre, kulturális eseményekre való szállítása céljából. Fotó kredit:Horváth Petra Szervező: Pető Intézet Konduktív Iskoláért Közhasznú Alapítvány

Elgar: h-moll hegedűverseny, op. 61

A kisgyermekes családok körében mára jól ismert a Miskolci Szimfonikus Zenekar Ciróka Babakoncertje. A karonülő, totyogó és világfelfedező babáknak megálmodott sorozat Miskolc legnépszerűbb kulturális családi programjává nőtte ki magát. Hogy mi a titkunk azon kívül, hogy szeretjük a gyerekeket? Erről mesél a koncertek megalkotója, forgatókönyvíró, műsorvezetője: Bukáné Kaskötő Marietta.

Káli Gábor, Elina Vähälä

A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.