Teatr, Balet / Taniec

A Fitos Dezső Társulat ifjúsági előadása 12 éven felülieknek

Szeretettel meghívjuk az Art's Harmony Studio következő eseménysorozatára!
Induló kezdő tangó oktatás, lehet jönni párban, de egyedül is!

Az egyetlen budapesti milonga rendszeresen élőzenével az Art's Harmony Studioban!
Zenél a Tango Harmony Budapest argentin tangó zenekar, vagy vendég muzsikusok, akiket a legjobb hazai, vagy külföldi vendég dj-k váltanak fel.

Esküvői fieszta. Előadás az esküvőig vezető útról, a vágyról, a testiségről.

FrenÁk Nostalg_Y-jának célja nem a konkrét korosztályi emlékezés és a nézőket megríkató múltba révedés, hanem a közönség bevonása egy intellektuális és érzelmi asszociációs játékba, ahol senki nem tudja egyértelműen, hogy kiből mi lesz, de a fantázia segítségével mindenki megalkothatja az elvárásainak megfelelő történetet. Véletlenül ütköző, egymáshoz kapcsolható töredékeken keresztül találhatjuk ki, hogy a különböző generációk közti interakciók milyen emberi relációkat rejtenek: például a két fiatal egyén, akik magukban hordozzák időskori önmagukat, és a két idősebb karakter között, akik magukon viselik fiatal énjük döntéseinek következményeit.

A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.

„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!

Egy borús napon nincs is jobb kaland, mint felfedezni a nagy ruhásszekrényt! Uccu hát! Elevenedjen meg minden, amit a 6 jóbarát talál: sapka. sál, hátizsák! A Győri Balett új, gyermekeknek szóló előadásában Gryllus Vilmos Maszkabál című lemezének hősei köszönnek vissza, egy nagy közös játék keretében.

Gyermektáncházba várjuk az érdeklődőket a Nemzeti Táncszínházban vasárnaponként 10:00-tól 11:30-ig. A programban moldvai és gyimesi népzene és néptáncok, énekes népi játékok, népmesék, a legkisebbek számára ölbeli játékok és kézművesség szerepelnek. Az esztendő menetét mondókákkal, a népszokások megelevenítésével követjük.

A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem a tánc eszközeivel készültek. Ezek a képek múlandó emléket állítva tisztelegnek egy hosszú és termékeny művészi út előtt. Brunner Erzsébet festményei a tánc segítségével megelevenednek, és tovább mesélik azt a pillanatot, amit festőjük megragadott. A képek egy életútról beszélnek, szellemi és fizikai utazásról az érdeklődéstől, ismerkedéstől, az élményeken és felismeréseken át elért szintézisig, az út végéig – a feloldódásig.

Táncszínházi produkció 1 felvonásban

Az előadás időtartama: 45 perc szünet nélkül

Onnan, ahol éppen most vagyunk, nem látjuk, mi vár ránk egy-egy beláthatatlan kanyaron túl. Valami végérvényesen lezárul - és valami egészen más kezdődik el.
A Polcz Alaine Akadémia szavaival élve: “Célunk a tabudöntögetés és a közös gondolkodás, életről és halálról közvetlen hangulatban.”

A Sárga rózsa Jókai Mór 1892-ben írt pusztai regénye, amelyben szinte egy etnológus igényességével részletezi a Hortobágy természeti- és szokásvilágát. A táncelőadásban ennek a paraszti világból inspirálódott regénynek a drámai történetét dolgozta fel a Maros Művészegyüttessel Könczei Árpád koreográfus-rendező.

A darab az elmúlás mélyére visz minket, miközben vidámságot sugároz. Az előadás megható és drámaian emberi.

Az előadás a Feledi János-Feledi Project és a Nemzeti Táncszínház közös programja

A Sárga rózsa Jókai Mór 1892-ben írt pusztai regénye, amelyben szinte egy etnológus igényességével részletezi a Hortobágy természeti- és szokásvilágát. A táncelőadásban ennek a paraszti világból inspirálódott regénynek a drámai történetét dolgozta fel a Maros Művészegyüttessel Könczei Árpád koreográfus-rendező.

A vérpezsdítő és ma is népszerű dél-amerikai zenei ritmusok ihlető hatása, azok hagyományostól eltérő felhasználása Topolánszky Tamás koreográfiai gondolkodásában régóta jelen van. Eredeti dallamok és magyar szerzők magyar nyelvű műveinek felhasználásával, az ezekhez illeszkedő, a produkció számára íródó zenei anyag izgalmas ötvözésével készül az új produkció.

Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?

A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.

Nem a verseket akarom eltáncolni, és nem a versek világát egymás után fűzni,hanem azt szeretném megmutatni, hogy a 21. században nekem mit üzen Pilinszky szellemisége. Ehhez ezt a Pilinszky matériát kell átengednünk magunkon.

Csillogó világot építünk magunknak, amiben minden szép és jó. Az online kultúra, amiben élünk ezt követeli. Hogyan lehet a legszebb arcunkat mutatni másoknak és önmagunknak? Az énképünket egy online világ hamis képeihez illesztjük.

A Budapest Táncszínház legújabb gyermekeknek szóló előadását Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány című meséje ihlette.

Két veronai család, két tiszta szívű fiatal, és egyetlen világraszóló szerelem. Shakespeare remekművében régi sérelmek és meg nem értett érzelmek hálójában találja magát két szerelmes, akik bármit megtennének, hogy egymáséi lehessenek – így hajlandóak lennének harcba szállni magával a sorssal is.

Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi könyve inspirációjára született. Az előadás beavatja a nézőt a Tánc és a Művészet Asszonyai magányos, titkokkal teli, személyes világába, egy idősebb táncosnő memoárjába, aki mindig a lelkével táncolt. Az előadás használja a japán színház szertartásos elemeit, felidézve a Nō és a Kabuki színház világát is.

A Nárcisz című előadás az emberi kapcsolatok, illetve a szeretet és az önszeretet törékeny egyensúlyát vizsgálja.

Az alkotók célja, hogy a néptánc és a komplex színházi nevelési előadások formanyelvének ötvözésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör közös értelmezésen és cselekvésen keresztüli vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket.

A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól. És hogy miért olyan fontosak a méhek? Az előadás e kérdésen keresztül igyekszik megragadni a földi élet összetett, bonyolult rendszerét, amelyben minden élőlénynek helye és feladata van.

Dénes klasszikus balett hallgató, társaival együtt kisgyerekként került ebbe a szigorú és különleges világba, alig ismeri az iskola falain túli valóságot. Az utolsó előtti évben váratlanul eltűnik az iskolából Barna, a legjobb barátja. Miközben Dénes megpróbálja kideríteni, mi történt a fiúval, belső utazásra indul, amelyen szembe kell néznie önmagával, jó döntés hozott-e, amikor egész életét a balettra tette fel.

Zsuráfszky Zoltán egész pályáját végigkíséri a versek és mozdulatok párbeszéde. Koreográfiáiban a néptánc hagyományos formái mellett mindig jelen volt a költészet ihlette mozgásvilág.

A „rasza“ egy szanszkrit szó, jelentése „íz“. Az ind színházesztétika ezzel a szóval határozza meg azt az élményt, amely a nézőben keletkezik egy előadás során. Ahogy raszából, úgy előadás típusból is sokféle lehet. A mai klasszikus indiai táncok mind ősi gyökerekkel rendelkeznek, melyek nyomai máig felfedezhetőek a mai előadási stílusokban is.

A Testbe zárt ima táncszínházi produkció az egykori táncművész, Horváth Renátó tragikus hirtelenséggel bekövetkezett bénulásának történetét és az ezzel járó periódusait dolgozza fel.

„Jöttem a mindenségbe, törpe lélek; honnan? Ki tudja! Tengve, lengve élek;
miért? ne kérdezd! És mint a szél a pusztán, csak imbolygok, nem tudva: hova térek.”