Eseménykereső

Traccs! Elismert • Motiváló • Példamutató • Sikeres

vígjáték

Kálmán Imre nagyoperettjét nagy sikerrel játszották az 1947/48-as évadban Nagyváradon, Hegyesi Ferenc rendezésében, a címszerepet Dukász Anna alakította. 1955-ben, Gróf László rendezésében került színpadra az előadás friss, Békeffy-Kellér-féle verziója, amelyet aztán 1962-ben felújítottak.

A Csókos asszony Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb operettje, ami természetesen most is zenekarral és tánckarral érkezik a Zenthe Nyárra.

A koncert első részében a Puskás, a musical dalaival és történetével ismerkedhetnek meg. A darab a világ legismertebb magyar embere, Puskás Ferenc labdarúgó pályafutásán keresztül mutatja be a ’40-es és ’50-es évek Magyarországát, annak társadalmi-történelmi-politikai körülményeit.

Karinthy Frigyes klasszikus kabarétréfája a szabadalmi ügyek hivatalában játszódik.

Az Anna and the Barbies kendőzetlenül őszinte és felemelően pozitív dalszövegekkel, lüktető, magával ragadó rockos hangzással és átütő erejű színpadi jelenléttel hódítja meg közönségét. Több különleges produkciót álmodtak már meg, ilyen például az egész estés zenekari film (Álmatlan), nagykoncertek a Fővárosi Nagycirkuszban vagy a Nemzeti Színházban.

Hallottál már olyan harsonáról,  ami konyhai mosogatóból készült  és steel drummal  (léleklábassal) kísérik?
Mit szólnál egy bolgár duda és ghánai xilofon duóhoz? 

Zerkovitz Béla, a pesti kuplé édesapja: benne ismert magára, általa ébredt öntudatra Budapest népe. Dalaiban lelt formát por, bűz, német és jiddis szó, cinikus törtetés és elomló szentimentalizmus, ezekben szólalt meg a belkerületek titkos romantikája, húrjain született újjá a kuplé, a pesti népdal. Zerkovitzot nem lehetett nem szeretni, így vagy úgy, de mindenkire hatott.

Móricz Zsigmond a Nemzeti Színház megbízásából 1934-ben írta meg a Boszorkány c. drámájának első változatát az Erdély-trilógia egyik epizódjából, majd végső formáját a mű 1938-40 között nyerte el. A dráma Móricz életében nem került színre: 1947-ben mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház.

Jean de Létraz: Tombol az erény
bohózat két részben, Veres1 Színház előadása

A nagysikerű A MINISZTER FÉLRELÉP című film újra színpadon kizárólagosan a Bánfalvy Stúdió produkciójában!

Ildikó kiváló szakpolitikus, aki komoly karrier előtt áll, amennyiben le tudja küzdeni egy apró hibáját: nem tud hazudni. Főnökei egy fiatal, ambiciózus kommunikációs szakembert küldenek el hozzá, hogy közösen dolgozzanak ezen a problémán. A tréning azonban különös fordulatot vesz, a valóság körvonalai fokozatosan elmosódnak és végképp összekeveredik az igazság a hazugsággal.

„A tragikomédiává korszerűsített eposz- és románcparódiában egy olyan társadalmi mechanizmus torzképe tárul elénk, mely annyiban modernebb még a hamleti államgépnél is, hogy nem »valami« rothad benne titokban, hanem – nyílt titok – »rohadt« az egész.” Géher István

Operett- és kabaréest.

M. M. u. 80-ban az X bolygón az egértársadalom élete veszélyben forog. Az Intermouse rég visszavonult aduásza, Nick Grabowski az egyetlen esélyük: rá hárul a feladat, hogy Pokióból elhozza Fushimishi professzor legújabb találmányát. És, hogy a Macskafogó életre kel-e, az kiderül a Kálmán Imre Szabadtéri Színpadon.

Pillantás a hídról...a hídról, ami Brooklynban található...A darab az utolsó pillanatokról szól, amikor még a hídon vagyunk, és még visszanézhetünk... Vajon vissza lehet még fordulni? Szívből ajánljuk az előadást mindazoknak, akik szeretik a gazdag mondanivalóval átitatott darabokat.

A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól, és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a ránk, emberekre gondos szülőként tekintő egész univerzumról!

A legfényesebb, legmenőbb, legkirályabb hangszerek a zenekarban, amik aranyból (na jó, rézből) vannak, és hihetetlen hangosan, vagy gyönyörű és lágyan is tudnak muzsikálni, vérükben a jazz, a klasszikus, a sramli és minden jó és izgalmas zene. Hatalmas bulival várunk mindenkit, aki kíváncsi arra, kik fütyülnek azon a bizonyos rézfán a zenekarban!

Moliére komédiáiban szókimondóan és szellemesen pellengérre állítja az ember gyarló tulajdonságait. Legtöbb műve – mintha ma íródna – a családon belüli viszályokat, konfliktusokat ábrázolja.

koncert

Mesemondónak nevezi magát, így, egyszerűen. Pedig ha színpadra lép, Écsi Gyöngyi igazi varázslóvá válik: szempillantás alatt bűvkörébe vonja gyermek és felnőtt közönségét, ízes palóc beszédével, egyéniségének utánozhatatlan bájával, történeteinek játékosságával hamar megnyeri szívünket.