A Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész osztálya különleges csemegét kínál:
az AvantGarde! című összeállításban a huszadik század terében és idejében utazhatunk olyan színpadi alkotások mentén, melyek még 21. századi megjelenésükben is meghökkentőek.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. március 7. szerda, 19:00
Jean Cocteau virtuóz burleszkje, Az Eiffel Torony násznépe, Erik Satie zenéjével a klasszikus avantgárdot idézi meg. Picasso, Buñuel és a francia hatok szelleme szövi át meg át ezt a szürrealista színpadi játékot.
A burleszket Sosztakovics kalandos sorsú kisoperája, a Rayok, avagy az antiformalista mutatványos bódé követi. Nagyszüleink tán még emlékeznek azokra az időkre, amikor bolsevizmus és avantgárd különös kontrasztban és mégis egységben rendkívüli hatást gyakorolt Európa művészetére. Sosztakovics dühödt karikatúrát írt a művészetet egyenruhába kényszerítő demagóg ideológiák ellen. Valószínűleg nem véletlen, hogy a titokban komponált kisopera csak évtizedekkel megírása után kerülhetett színpadra.
Vidovszky László egyfelvonásosa, a Nárcisz és Echo, a hetvenes-nyolcvanas évek emblematikus zenés színpadi gesztusának tekinthető. A posztmodern irányzatok egyik első fecskéjének számító színpadi játék szarkasztikusan összegzi zenei/színpadi örökségünk alapvető toposzait, és ha az előadás jó, bizony nemigen tudjuk eldönteni: a szerző komolyan gondolja, vagy inkább csak nevettetni akar. A darab kifinomult egységben sorakoztatja föl az antikvitás külsőségeit, s nem átallja felvonultatni a zenetörténet “slágereit” a barokk intonációtól, a különböző tánctípusokon (a valcertől a verbunkosig) át, egészen a blues-ig.
A különleges színházi estét színpadi fantázia zárja. Vélhetően először történik meg, hogy Kurtág György Játékok című sorozatának darabjaihoz színpadi vízió társul. Álomszerű játékra kerül sor, melynek során újra találkoznak Cocteau burleszkjének hősei, a mitológiai nimfák világa és a groteszk szovjet elvtársak. Ez mind a huszadik század.
Az est nagy tanulsága, hogy az avantgárd végérvényesen a történelem része, valami, ami mára elmúlt, és a mi dolgunk, hogy azt a “múzeumban” elhelyezzük és felélesszük.
I. Jean Cocteau: Az Eiffel-torony násznépe
zenés burleszk
Rendezte: Szokol Judit
Koreográfus: Raubinek Lili
Játszák: Bori Réka, Borsi-Balogh Máté, Brasch Bence, Czvikker Lilla, Fáncsik Roland, Hajdu Péter, Imre Krisztián, Jenővári Miklós, Józsa Bettina, Kurucz Dániel, Ladányi Júlia, Litauszky Lilla, Nagy-Bakonyi Boglárka, Széles Flóra
Zongorán közreműködik: Hermann Szabolcs és Szép András
Szereplők:
BORSI-BALOGH MÁTÉ
BORI RÉKA
BRASCH BENCE
CZVIKKER LILLA
FÁNCSIK ROLAND
HAJDU PÉTER ISTVÁN
HUNYADI MÁTÉ
IMRE KRISZTIÁN
JENŐVÁRI MIKLÓS
JÓZSA BETTINA
KURUCZ DÁNIEL
LADÁNYI JÚLIA
LITAUSZKY LILLA
NAGY BAKONYI BOGLÁRKA
SZÉLES FLÓRA
osztályvezető tanárok: Novák Eszter, Selmeczi György
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban volt.
Antony Jay és Jonathan Lynn politikai komédiája, amelynek az eredetét jelentő tévésorozat a BBC műsorán aratott világsikert, a hatalom sajátos…
..Némi EU-s támogatosítás, színház a záhníszben. Görbetükörerdő, disznógömb, telefonfül. Pár művészi vénával megáldott vendégmunkás, plusz egy talicska aprómajom. Vagyis lidérc.…
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
