Régi világbeli muzsikusok
Műsor:
Mozart: D-dúr (Postakürt) szerenád, K.320
J. S. Bach: g-moll zongoraverseny, BWV 1058
Bartók: Divertimento
Læs mere
Køb Billetter
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tirsdag, 24. September 2024 19:00
Közreműködik:
Somogyi-Tóth Dániel – zongora / Kodály Filharmonikusok
Vezényel:
Bényi Tibor
Wolfgang Amadeus Mozart 1779-es keltezésű D-dúr szerenádja a salzburgi egyetem egyik ünnepségére készült, zárószámként. Előadó együttesében a szerző a vonóskar mellett 2 fuvolát, pikolót, 2-2 oboát, fagottot, kürtöt, trombitát, valamint postakürtöt és üstdobot is alkalmaz. Hét tétele közül a harmadik és negyedik helyen álló Concertante, illetve a Rondeau kiemelkedő szólisztikus részeket tartalmaz a fuvolák, oboák és fagottok számára. A második menüett első triójában szóló pikoló (a kéziratban "flautino"-nak nevezik) játszik a vonósok felett. A második menüett második triójában pedig a postakürt szólóját hallhatjuk, innen származik a szerenád elnevezése is.
Johann Sebastian Bach billentyűs versenyművei feltehetően korábbi, – valószínűleg Köthenben – egyéb hangszerekre írt műveinek feldolgozásai. Érdekes, hogy nem egy esetben csak az utóbb készült csembalóváltozatok maradtak fenn. Az 1738-ban keletkezett g-moll hangnemű versenymű valószínűleg Bach első kísérlete egy teljes csembalóverseny megírására. Ez a három tételes kompozíció a BWV 1041-es jegyzékszámú a-moll hegedűverseny átirata, helyesebben egy egész hanggal mélyebbre transzponált változata. A lipcsei időszakban ilyen módon készült Bach versenyművek kéziratán titokzatosnak tűnő rövidítések is szerepelnek. A partitúra elején "J.J.” Jesu juva (Jézus, segíts!) míg a végén "Finis S.D.Gl.”, azaz Soli Deo Gloria (egyedül Istené a dicsőség) bejegyzések olvashatók.
Bartókot 1939-es vonószenekari Divertimentójának megírására Paul Sacher svájci karmester, a Bázeli Kamarazenekar alapítója kérte fel. A divertimento kifejezés eredetileg olyan művet jelöl, amely elsősorban a hallgatók és az előadók szórakoztatására szolgál. Bartók háromtételes darabja egy modális tonalitások köré épülő neoklasszikus jellegű mű, melynek során a szólisták egy kis csoportja kontrasztál az egész zenekarral. Ez a technika emlékeztet a barokk concerto grosso műfajára is, de a mű tonalitása, harmóniavilága bartóki módon modernista. Éles dinamikai kontrasztok jellemzik, ám a zeneszerző él az imitáció, a polifón szerkesztésmód lehetőségével is. Allegro non troppo jelzésű első tétele a concertók lüktető ritmusvilágát idézi fel. Tematikája játékos, máskor lapidáris és tömör, formailag a klasszikus szonátaforma útjait járja. Lassú tétele emlékeztet a legkevésbé az egykori szórakoztató jellegű karakterekre. Helyette a magány sötét látomásait idézi fel az „éjszaka-zenék” jellegzetes hangján. Végül az Allegro assai zárótétel hozza a feloldást, mely a zeneszerző népdal-utánérzéseinek egyik kiemelkedő remeke. Skálaszerű motivikája, szilaj ritmikája és ellenállhatatlan jókedve mesterien ötvözi a hagyományokat Bartók kelet-európai gyökerű hangzásvilágával.
– baljos –
Aktuelt
Musical előadás
Misztikum, szenvedély és sötét titkok a színpadon – érkezik a Rebecca musical!
PÅ PLAKATEN
Az unalom mindennél rémisztőbb - üzeni a nagy játékmester, Georges Feydeau
A gödöllői Erzsébet királyné fénykert visszatér – még nagyobb, még fényesebb és még varázslatosabb, mint valaha.
Frank Wildhorn és Jack Murphy világhírű musicalje Rudolf koronaherceg tragikus sorsú történetét dolgozza fel. Rudolf, I. Ferenc József császár és…
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.