Bram Stoker gótikus horror története szolgáltatja az alapot, s a tánc nyelvén, meghökkentő látvánnyal, sajátos szűrőn keresztül idézi meg az élni vágyó halott, Nosferatu ikonikus alakját.
more
NOSFERATU
Bram Stoker műve nyomán
Asszisztens: Bajári Levente Harangozó-díjas, Szőllősi Krisztina
Zene: montázs
Jelmeztervező: Győri Gabi
Szcenikus: Katavics Lajos, Váray Ibolya
Fénytervező: Stadler Ferenc
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus: Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas, Érdemes művész
Az égboltra egy különös járvány sötét fellegként húzódik. Sűrű, baljós homály ereszkedik alá, mintha maga az ég is visszatartaná lélegzetét. Ezzel egy időben egy furcsa idegen jelenik meg az emberek között – nem evilági lény, akinek jelenléte egyszerre ébreszt vigasságot és rettegést, érzékiséget és undort, életet és halált.
Az idegen, mintha magából az éjszakából született volna, nem pusztán vérre szomjazik, hanem az emberi létezés minden apró rezdülésére. Árnyképe hosszúra nyúlik a falakon, jelenléte kérdéseket vet fel arról, mit jelent embernek lenni, élni, s mit jelent a végesség tudatával együtt létezni.
A sötétség mélyén, a keresés hajtja. Egy érzés után kutat, amelyet öröklétén át sem tudott elfelejteni. Egy ősi, eltemetett szerelem emlékét hordozza magában, egy vágyódást, amely a testnél mélyebbre hatol. Egy fiatal lányban ismeri fel újra azt, akit elveszített, akinek arcában és mozdulataiban visszacseng a múlt egy másik ideje, egy másik élet lenyomata. Szerelmük nem evilági – inkább sorsszerű, végzetes, mint egy álom, ami újra és újra visszatér, hogy befejezze önmagát.
Bram Stoker gótikus horror története szolgáltatja az alapot, s a tánc nyelvén, meghökkentő látvánnyal, sajátos szűrőn keresztül idézi meg az élni vágyó halott, Nosferatu ikonikus alakját.
Nosferatu alakja nem a vég, hanem a kapu. Egy lehetőség arra, hogy átlássunk Önmagunkon. Hogy újra rákérdezzünk arra, amit oly régóta kerülünk:
Miért félünk annyira a haláltól, hogy közben elfelejtünk élni?
“Mors porta vitae est.”
(A halál az élet kapuja.)
Az előadást 12 éven aluli nézőinknek nem ajánljuk!
A nyughatatlan hódító, a szabad életű sevillai nemes története számtalan szerzőt inspirált már. Aleksandar Popovski mostani rendezése A Mester és…
A Hamupipőke a világ egyik legismertebb története. Már az ókori Egyiptomban felbukkant, de kínai változata is ismert. Számtalan film és…
A társas-játékban a közönség is aktív részesévé válhat párkapcsolatainkról szóló forgatókönyvek alakulásának. Szokásos zsákutcák kelnek életre, és az improvizációs jelenetek…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
