
Noktürnök a festészetben - Képek a zenében - Zene és képzőművészet
Egy intenzív zenei élmény képeket varázsol elénk és a képek láttán is ritmusok, harmóniák szólalnak meg bennünk.
Egy intenzív zenei élmény képeket varázsol elénk és a képek láttán is ritmusok, harmóniák szólalnak meg bennünk.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. december 7. csütörtök, 18:00
Talán bele sem gondoltunk még abba, hogy a zene és a képzőművészet nemcsak erősíti egymást a befogadói élményben, de nagyon is tudatos alkotó szándékok rejlenek mögötte. Számos zeneműnek van képszerű címe, és a képzőművészetben is bőven találkozunk szonátákkal, szimfóniákkal. A zene és képzőművészet kapcsolata rendkívül sokrétű, történetileg szinte az ősidőkig nyúlik vissza és rengeteg műfajt érint.
Előadássorozatunkban ezt a kapcsolatot mutatjuk meg minél több oldalról, említést téve többek között az operák képi világáról, a zenészportrékról, sőt még a hanglemezborítók stílusairól is a Budapesti Filharmóniai Társaság kamarazenekara és dr. Bellák Gábor művészettörténész segítségével.
A 19. század zenéje bővelkedett a képszerűen elképzelt zenei gondolatokban. Berlioz Fantasztikus szimfóniája vizuális élmények zenébe öntése, s nem kevésbé az Muszorgszkij különös darabja, az Egy kiállítás képei. A balettzenék eleve a képi megjelenítés igényével születnek meg és Rahmanyinov Böcklin festményére komponált szimfonikus költeménye, a Holtak szigete sem más, mint maga a zenébe átírt kép. A hangnemi és opus-szám jelölésnél nem beszédesebb, nem képszerűbb-e A Halál és a lányka cím Schubert vonósnégyesében, vagy a közismert Pisztráng-ötös? Ez a megtermékenyítés azonban kölcsönös volt. A 20. század elejére a festészeti kifejezés lehetőségei és formái épp a zenében találnak új inspirációkat. A tiszta és közvetlen vizualitás igénye a századforduló művészeti megújulásában szinte természetesen talált rá a zene egyetemes nyelvére. Gulácsy Lajos kifinomult festészetében se szeri se száma a zenére utaló képcímeknek: Elhangzott dal régi fényről szerelemről, Dal rózsatőről, Sonata, Szomorú őszi dal, Concerto bizarro, Dal a szabadban, Capriccio, Nocturne. Gulácsy festészetének olyan erős a zenei karaktere, hogy még kritikusa, Bálint Aladár is „letompult, rezignált muzsiká”-nak nevezi művészetét a Nyugatban.
Közreműködnek:
dr. Bellák Gábor, művészettörténész
Budapesti Filharmóniai Társaság zenészei
Szeretve mind a vérpadig – akár ez is lehetne a címe Umberto Giordano operájának, amelyben nagy történelmi tablót, a halállal is dacoló szerelmet, s nem mellesleg három ragyogó főszerepet egyaránt lelhetünk.
Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség, hogy előadásunk ősbemutató, a darabot magyar közönség láthatja először a világon.
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
12 feledhetetlen este két nyáron át, 48 ezer önfeledten kacagó néző – és még koránt sincs vége! Minden idők egyik…
A musicalben árva gyerekek egy csapata kószál a háborús front kellős közepén. Egy békés hajlékra vágynak, ahová behúzódhatnak éjszakára. És…
Wolfgang Amadeus Mozart FIGARO LAKODALMA Vígopera négy felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!