Előadásunkban a szerelem a főszereplő, de nem az egyetlen. A mi Liliomfinkat egy kérdés űzi, hajtja: a forradalmár-művész a saját tehetségével fel tudja-e rázni az őt körülvevő, tespedt, megfáradt, gondjai súlyától tudatát vesztett, elbutult világot, s ebben a küzdelemben talál-e társat magának? Társat, aki nem csak szótlan múzsa, hanem maga is alkotó ember.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. június 10. vasárnap, 19:00
ExperiDance - Román Sándor társulata: Liliomfi
Ez a Liliomfi nem az a Liliomfi. Ez a Liliomfi más. Forradalmár? Művész? Széltoló? A mi Liliomfink az alkotás erejével változtatja meg a világot. Abban hisz, hogy darabjaira hullott életünkből egy szebb, boldogabb, élhetőbb és szerelmesebb valóság teremthető.
Előadásunkban a szerelem a főszereplő, de nem az egyetlen. A mi Liliomfinkat egy kérdés űzi, hajtja: a forradalmár-művész a saját tehetségével fel tudja-e rázni az őt körülvevő, tespedt, megfáradt, gondjai súlyától tudatát vesztett, elbutult világot, s ebben a küzdelemben talál-e társat magának? Társat, aki nem csak szótlan múzsa, hanem maga is alkotó ember.
Liliomfink és színházi társulata egy álmos, vidéki kisvárosba érkezik, ahol csak egy dolog történik, a Semmi. Ami összetartja még a város falait, az a gyűlölet, a félelem és a lustaság. Ebben a világban készülnek előadást tartani a színészek. Az előadásuk különleges, egyedi színrevitel, új megoldásokkal kísérletező színház, amely felkavarja a városlakók érzelmeit és természetesen megdobogtatja a női szíveket is.
Az eredeti szövegkönyvet táncszínpadra alkalmazta és rendezte: Meskó Zsolt
Smink, fodrász: Petrik Lili Gitta
Színpadmester: Kovács László
Az előadás az ExperiDance – Román Sándor Tánctársulata és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
2026. július 3., péntek 20:00 (esőnap: július 5.) 2026. július 4., szombat 20:00 (esőnap: július 6.) A Margitszigeti Színház és a Győri Nemzeti Színház közös szabadtéri bemutatója.
Mi, a XXI. század vadászai, akik az alávetettségből a szabadságba kívánunk eljutni, a Szarvasénekben egyfajta mitikus emlékezetet idézünk fel. Keressük a földi átváltozások, történetek égi mását, hogy végül mint szomjazók beléphessünk saját szent terünkbe. Ahhoz, hogy áthaladhassunk a jelképes hídon, el kell hagynunk a régit: a szülői házat, a kedvest, a népet, hogy megszelídítve annak tanúságait, újjá teremthessük a szokott sémákat, és újjászülessünk magunk is.
Zenés válóok két részben – magyar slágerekkel a ’60-as évektől napjainkig
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 41 éve állít emléket az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak, a középkori Európa egyik legfontosabb eseményének. E három…
(esőnap: június 5.) Sztárvendég: Balázs János Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és Bácsy-Schwartz Zoltán hegedűművész
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
