
Emlékezés Schmidt Évára – filmvetítéssel egybekötött előadássorozat I. – Film címe: A lelőtt harcos
Előadó:
Halmy György, a sorozat szerkesztője, a film rendezője
Előadó:
Halmy György, a sorozat szerkesztője, a film rendezője
Előadó: Halmy György, a sorozat szerkesztője, a film rendezője
A rendező útja – Lükő Gábor hagyatékától vezetett el Schmidt Éváig
A vetítésre kerülő film: A LELŐTT HARCOS LELKE
Egyéni énekként előadott: A Föld keletkezésének szent regéje.
Az est folyamán közreműködnek:
Baranyai Rita – ének
Borzsák Réka – zene
Fürjes Kati – dob
Gál Eszter – dob, sípok
Schmidt Éva (Budapest, 1948. június 28. – Hanti-Manszijszk, 2002. július 4.) az obi-ugor nyelvek és kultúrák tudományos kutatója, tanár, néprajztudós és nyelvész, etnográfus, folklorista a magyar tudományosság kiemelkedő alakja, aki 1970 és 2002 között gyűjtött és kutatott Nyugat-Szibériában, a veszélyeztetettnek minősülő hanti és manysi népcsoportok nyelvét és szellemi kultúráját dokumentálva. A hagyományos obi-ugor kultúra ismerőjeként, a hanti és manysi nyelvjárások kiváló beszélőjeként olyan tartalmakhoz, információkhoz férhetett hozzá, amelyek közvetítőnyelvet használó kívülállók számára elérhetetlenek vagy értelmezhetetlenek lettek volna.
Egyéni énekként előadott: A Föld keletkezésének szent regéje részleteivel és a Halottaskönyv segítségével időben-térben visszamegyünk a Földünk geneziséhez, a Daruláb-sítalp-bőr, azaz a Világügyelő Isten születéséhez, illetve a Tibei Halottaskönyv soraival „Ó, égi térségek, ellenségül ne támadjatok! Hadd lássam meg az égkék Megtisztultan Kiterjedtnek földjét!” jutunk el a versekben ma is élő sámántudáshoz.
A filmeben közreműködnek: Kiss Anna költő, Dr. Pressing Lajos Buddhista tanító, Kerezsi Ágnes néprajzkutató, Baktay Patrícia †iparművész, Szathmári Botond Buddhista tanító, Sólyomfi Nagy Zoltán énekes, Szabó Margaréta színművész, Kemény Rozália énekes
A két fontos kultúrtörténeti mű egymást követő szerkesztésével: az idő előtti múlt regéje, valamint a „haldokló fülébe súgott szöveg” érzékelteti Schmidt Éva különös viszonyát az ősiséghez és a halálhoz.
E bevezető után a kutató személyes, igen eredeti, kendőzetlen vallomása következik, amely felvételek az 1995–2002 közötti időszakban készültek. A rendező forgatta egyedi felvételekkel megidéződik az a világ, amely betekintést nyújt Schmidt Éva gondolataiba. Vigyázat! Mindez rendkívül őszinte, kitárulkozó hangnemű. Tiszta és nyílt gondolatai, nagy mélységet feltételező szellemi ereje átgondoltságot és széles horizontú világlátást sugall.
Idézet a filmből és az „Utazás a túlsó világban Schmidt Éva nyomán” c. filmkönyvből: „A nyugati kultúra, ahogy ezt önmagamon tapasztaltam, észrevétlenül elvágja az embernek az ősei felé vezető ösvényét, s ezzel egyidejűleg a szellemi világhoz vezető ösvényét is. Abban az időszakban, amikor ez engem a legjobban veszélyeztetett, valahogy előállt a Medve, mintegy védve ennek az ösvénynek a kapuját. Jó, hogy az energiáit én alig bírtam ki, de mindenesetre megóvott attól, hogy valaha is a fogyasztói társadalmak tagjaihoz hasonló legyek. S ekkor nyilvánvalóvá vált számomra: tulajdonképpen minden emberben ugyanez az állat él, hiszen én magam is, hogy Európa közepén születtem…csak éppen be van zárva a ketrecébe. Nyilvánvalóvá vált a totemizmus titka is…mintha valami olyasmi lenne, hogy az ősenergiából vagy a Teremtő Istenből egy energiaáramlat kilép, hogy aztán majd ezen a való világon valami keletkezzen belőle.”
Megállapításai biztos emberismeretről, a szellemi tanítások jártasságáról, illetve az ősi tudás szintézisbe hozásáról és integrálásáról tesznek tanúbizonyságot. Ezen kívül az sem lényegtelen, amit az életében betöltött, illetve betöltetlen szerepéről és a totemizmusról mond! Véleménye – amely megfogan a filmet nézőben – kiszabja azt a lehetséges utat, amely szellemi hagyatékának egyik világos és egyértelmű irányultsága. Kérem, ha lehetséges nézzék meg többször a filmet, biztos vagyok abban, hogy egyértelmű lesz, milyen alapokra épült a kutató élete a halála előtt, és ezzel együtt bennünk, az ittmaradottakban hogyan épül tovább a halála után.
Halmy György / Nagymedve
Vetített képes előadás a díszteremben
1942 őszén, két úr üldögél a Japán Kávéház teraszán. Egy friss újságcikket olvasnak, amely felfedi, hogy a Piszkos Fred-regények szerzője,…
Steigervald Krisztián karácsonyi különleges élményestjén ismételten végigkalauzol minket a generációk világán, hogy szüleink, nagyszüleink vagy éppen gyerekeink és unokáink ne…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.