A Hamupipőke a Grimm–fivérek egyik legismertebb meséje jámborságról és gonoszságról, hatalomvágyról és becsületről, ármányról és hűségről. A Duna Művészegyüttes az európai népek táncaiból (Skandináviától a Balkánig) merítve hozta létre a gyerekek számára érthető és élvezhető, látványos és derűs, ugyanakkor tanulságos előadását.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. június 18. kedd, 17:00
Hamupipőke
A Hamupipőke a Grimm–fivérek egyik legismertebb meséje jámborságról és gonoszságról, hatalomvágyról és becsületről, ármányról és hűségről. Hamupipőke egy bálban, tánc közben ismeri meg a Herceget, s előadásunk is tánccal, zenével meséli el történetüket. A Ghymes zenéjére készült lendületes koreográfiákban elevenedik meg a királyi udvar élete, a mostohák civódása, az elveszett cipő gazdájának keresése és a szerelmesek egymásra találása. A táncos-zenés forma kifejezően közvetíti a történetben rejlő érzelmeket, emberi értékeket. A Duna Művészegyüttes az európai népek táncaiból (Skandináviától a Balkánig) merítve hozta létre a gyerekek számára érthető és élvezhető, látványos és derűs, ugyanakkor tanulságos előadását.
Előadják a Duna Művészegyüttes szólistái:
Hamupipőke: Végh_Pozsár Kitti
Herceg: Soós Gyula András
Mostoha: Halmi Ildikó
Mostohatestvérek: Kriston Fruzsina, Reszneki Virág
Király: Szabó Csaba
Királynő: Bonifert Katalin
Kalmár: Kolumbán Norbert
Hoppmester: Végh Tamás
Tündér: Vinczéné Bednai Nikolett
valamint tánckara: a Duna Művészegyüttes tánckara
Zene: Ghymes • Jelmez: Túri Erzsébet • Díszlet: Karóczkai Tünde
Fény: Lendvai Károly • Hang: Földes Gábor
Koreográfia: Juhász Zsolt, Maros Anna
Rendező-koreográfus: Mucsi János, Juhász Zsolt
Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van. Megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az időközben felmerült kérdésekre és bemutatja a projekt fejlesztésének további lépcsőit.
Daphne du Maurier regénye alapján a Szegedi Szabadtéri Játékok önálló bemutatója
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
A székely kapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld…
A két nagysikerű könyv szerzőjének egész estét betöltő estje, ahol minden a generációkról fog szólni, szóban és esetenként zenében is.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
