A koncerten felcsendülő két művet meglepően sok szál köti össze. Mindkét kompozíció forrása egyértelműen Goethe, hiszen meghatározó szerepet játszik bennük a fausti boszorkányszombat-jelenet. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 1. szombat, 19:30
Berlioz: Fantasztikus szimfónia, op. 14
Mendelssohn: Az első Walpurgis-éj (Die erste Walpurgisnacht), op. 60
Bakos Kornélia – mezzoszoprán
Megyesi Zoltán – tenor
Szegedi Csaba – basszus
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
A Feledi Project és a Közép-Európa Táncszínház táncművészei (koreográfus-rendező: Feledi János)
Vezényel: Hollerung Gábor
Fotó: Csibi Szilvia
A koncerten felcsendülő két művet meglepően sok szál köti össze. Mindkét kompozíció forrása egyértelműen Goethe, hiszen meghatározó szerepet játszik bennük a fausti boszorkányszombat-jelenet. Ez Berlioz szimfóniájának végkicsengése, Mendelssohn kóruskantátája pedig egy boszorkányszombat története, Goethe eleve megzenésítésre szánt balladájára. Az első Walpurgis-éj Magyarországon először szólal meg szcenírozott előadásban, amelynek a táncosok mellett a muzsikusok is részét képezik majd.
A két mű közel egy időben keletkezett: Berlioz szimfóniája 1830-ban, Mendelssohn alkotásának első verziója 1831-ben. Összeköti a darabokat az újkori boszorkányszombat-legenda kettőssége: egy ősi pogány tradíció és a keresztény hit szembeállítása. Berlioz a boszorkányszombat tetőpontján megszólaltatja a Dies irae-t, a keresztény gyászmise gregorián himnuszának dallamát. Mendelssohnnál az ősi hagyományt megtartó emberek a bigott keresztényekkel szemben a tisztaság és a hit képviselői, akiket a mű végén egy protestáns korálszerű, himnikus befejezéssel szimbolizál. Berlioz alkotása az első jelentős mű, amely nem a Faust-dráma történetét, hanem szellemiségét fogalmazza meg. Középpontjában egy hős áll, a fausti alkotó ember, akinek álmait, vízióit fogalmazza meg a mű öt tételében. A Mendelssohn-kóruskantáta pedig a zeneszerző életművében szokatlanul drámai: egy sodró erejű, viharos nyitányt jelenetek sora követ, amelyekből hiányoznak a hagyományos értelemben vett áriák.
Bartók Béla: A csodálatos mandarin, Sz. 73, BB 82 – színpadi előadás a Duda Éva Társulat közreműködésével; A kékszakállú herceg vára, Sz. 48, BB 62
Mi történik, ha valaki nem törvényekkel, hanem szeretettel akarja megváltoztatni a világot? Az 1500-as évek Rómájában, ahol az árva gyerekek az utcákon nőnek fel, Fülöp atya úgy éli meg hitét, ahogy senki más – mosollyal, jósággal, és a legszegényebbek felkarolásával. Tanítványainak is ezt tanítja.
Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek...
A Rómeó és Júlia musical újra a Budapest Arénában!
A várakozás izgalmát idézve, angyalokkal keringőt járva csillagok fényességében, játszva elmerülni a karácsonyi csodavilágban. A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
