Szukaj: városmajor

Dumaszínház est

A Rumini a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének, Berg Juditnak a legismertebb műve, melyet évről-évre több ezer magyar gyerek olvas kötelező irodalomként az alsó tagozatban.

Dumaszínház est

Hogyan kérhetjük számon a Blaha aluljáróban pókember önzetlenségét, vagy egy szamuráj erkölcsi kódexét? Pest vármegyén Völgyzugoly szokásait? Ismerős a helyzet abszurditása? Nem véletlen. A világirodalom egyik legizgalmasabb magányos hőse ihlet minket, egy szélmalmokkal, és a valódi bűnnel szembeszálló szent fantaszta, az igazság groteszk bajnoka. Hogyan reagál a társadalmunk egy alig hetven kilós önjelölt huszárezredre? What would Kinizsi do?

Székely Csaba Az igazság gyertyái című műve a bözödújfalusiak megpróbáltatásainak állít emléket. A szerző mély empátiával és sajátos humorral fordul e kifejezetten megrendítő téma felé. Egy olyan közösség életébe nyerünk bepillantást, akik mindig is jól megfértek egymással, kivéve a történelemnek abban a négy évben, amikor a hatalom erőszakkal beleszólt az életükbe.

Dumaszínház est

A történelmi téma kortárs rezonanciája ma sem vesztett aktualitásából. Nemzeti trauma, örökké fájó sebek, kompország. A tragikus történetet Pintér a tőle megszokott elementáris humorral, elevenséggel és empátiával írta meg.

Zerkovitz Béla, a pesti kuplé édesapja: benne ismert magára, általa ébredt öntudatra Budapest népe. Dalaiban lelt formát por, bűz, német és jiddis szó, cinikus törtetés és elomló szentimentalizmus, ezekben szólalt meg a belkerületek titkos romantikája, húrjain született újjá a kuplé, a pesti népdal. Zerkovitzot nem lehetett nem szeretni, így vagy úgy, de mindenkire hatott.

Gubik Petra Junior Príma díjas, Honthy díjas színművész, színházi pályafutása mellett előadóművész-énekesként is tudatosan járja a saját útját. Két évvel ezelőtt adta ki első szólólemezét Ez van, ez! címmel, melyet Szirtes Edina Mókus és Müller Péter Sziámi alkotótársakkal közösen hoztak létre.

A nyári városmajori előadások között mindig megtalálhatjuk a fergeteges sikerű Horgas Eszter koncertet. Idén a fuvolaművész Koós Rékát hozza el szólista társként magával a Városmajori Szabadtéri Színpadra, akivel A Nő Arcai címmel egy szenvedélyes, virtuóz estet mutatnak be hazai és világslágerekkel.

A kortárs drámairodalom kiemelkedő szerzője, az orosz származású és Lengyelországban élő Ivan Viripajev 2017-ben írta meg egyik legnagyobb hatású, kultikus darabját, az Iráni konferenciá-t, amelyet azóta már számos nyelvre lefordítottak és több jelentős színházban is bemutattak.

Frida kultusza sokrétű, így sokféleképpen kapcsolódnak és vonzódnak hozzá az emberek: ideál, ikon, akinek életigenlése páratlan volt, pedig élete tragédiák és viharos szerelmek sokaságával volt tele. Sokaknak múzsa, hiszen különleges és egyedi karaktere mai napig sokakat ösztönöz, akár női egyenjogúságról, művészetről, bátorságról, akár előremutató eszmékről vagy bámulatos életerőről beszélünk.

Bősze Ádám 2019 őszén indította el „Nagy zenészek, nagy szerelmek” című előadás-sorozatát, mely a világ leghíresebb zeneszerzőinek magánéletéről, esetenként izgalmas titkairól szólt. A sorozat most egy, a zenetörténeti bulvárhistóriák legviccesebb jeleneteit felölelő, exkluzív stand-up esttel fejeződik be, a szerző one-man show-jával.

Barabás Lőrinc trombitás és zeneszerző a budapesti improvizatív zenei élet egyik meghatározó szereplője és mozgatórugója közel két évtizede. Ezen az estén ismét a több formációból, többek között az Irie Maffiából ismert énekesnővel, Sena Dagaduval egészülnek ki, akivel a kétezres években közösen készített Barabás Lőrinc Eklektric számokat is felelevenítik majd.

A több mint 33 éves Budapest Klezmer Band ismét fergeteges muzsikával üdvözli a klezmer zene kedvelőit. A világszerte ismert magyar zenekar egyedi hangulatú, koncerttel köszönti a nézőket.

Ray Cooney angol színész és drámaíró. Színészként kezdte pályafutását, majd a hatvanas években komédiát kezdett írni, és a bulvárszínház kedvence lett. Darabjait több mint negyven nyelvre ültették át, és számtalan előadásban játszották öt kontinens színházaiban. Bohózatai a klasszikus angol vígjátékhagyományt követik, a rá jellemző virtuóz cselekményvezetéssel, a különböző félreértések és helycserék már-már az abszurditásig való eltúlzásával, a szálak végletes összekuszálásával.

Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”… Molnár Ferenc talán legjobb színdarabja számtalan értelmezésben került már bemutatásra.

Moliére humoros, ám szókimondó, az ember gyarló tulajdonságait szellemesen pellengérre állító komédiájáben egy olyan fösvény apáról – Harpagonról – rajzol kíméletlen karikatúrát, aki a pénz imádatában nem ismer se embert, se Istent, józan eszét is elvesztve mindent ennek rendel alá.

Ezen az estén Mucsi Zoltán kiáll a nézők elé és elmeséli élete legfontosabb történeteit. Persze nem véresen komolyan, hanem olyan „Kapásan”.

Mit akarnak ezek még? – kérdeztük húszévesen, ha az idősebbek szerelméről esett szó. Pedig az ember sohasem túl öreg ahhoz, hogy fiatal legyen! A remek humorú írópáros fordulatos komédiája megmutatja, milyen a romantika az élet második felvonásában.

Egy színház születésnapi ünnepsége utáni kábulatban a színészek csetlenek-botlanak az üres(?) színházépületben. A sötétből fel-felmerülnek régi idők dalai, régi idők prostituáltjai, a múlt szellemei. Közben a közönség vagy itt van, vagy nincs, a színészek vagy játszanak egy előadást, vagy nem, az indiánok pedig…

A Városmajori Szabadtéri Színpad és a Budastep a nyár folyamán kellemes sétákra invitálja az érdeklődőket, melyeken megismerhetik a park és a színház történetét, megtudhatják miképpen kapcsolódik az organikus építészet kiemelkedő alakja, Makovecz Imre a történethez. Tarts velünk és ismerd meg az ország első parkmozijának történetét! Utazzunk együtt vissza az időben és idézzük fel a kor híres, zenés bohózatait, pillantsunk be a színház kulisszái mögé!

2005-ben a hegyvidéki önkormányzat felállított egy hatalmas turul-szobrot a Böszörményi úton, hogy így emlékezzenek a második világháborúban elhunyt kerületi lakosokra. Ekkoriban még nem volt köztudott, hogy a kerületben mi is zajlott a második világháború végén. A körbezárt fővárosban a budai kerület lakosai embervadászatba kezdtek.

Nóra és Helmer házasok. Szeretik egymást. Mindenük megvan: pénz, pozíció, gyerekek, bár a pénz és a pozíció inkább Helmeré, Nórának maradnak a gyerekek. Amikor Helmer tudomására jut egy régi bűn, amit Nóra – férje érdekében – elkövetett, a megértés legcsekélyebb szándéka nélkül taszítja el feleségét magától. Nóra ekkor jön rá, hogy házassága nem igazi szövetség, ő maga pedig csupán díszes keret férje portréján. Összecsomagol, és gyerekeit hátrahagyva, elhagyja családját.

Cordelia O’Neill néhol szívmelengető, máskor szívfacsaró kétszereplőse biztos kézzel vezet végig bennünket egy nagy megpróbáltatás elé állított párkapcsolat lentjein és fentjein. Megingathatatlan arányérzékkel vegyít egymásba humort és megrendülést, gyászt és életigenlést.

Az emberben dúló harc az ösztönök világa és az intellektus között egy szimbolikus színpadi játékban mutatódik meg. A táncosok attraktív tánca és a zenekar ritmikus játéka izzó feszültséget teremt a mozdulatlan nézőben is, a zsigeri érzékelést előtérbe helyezve az intellektuális befogadás helyett.

Dr. Csernus Imre önálló estjén a rá jellemző profizmussal és lényeglátással döbbent rá gondolkodásmódunk fricskáira, és állít fel bennünket említett kipárnázott helyünkről. Persze, ehhez előbb helyet is kell foglalnunk itt, a Városmajori Szabadtéri Színpadon.

Dumaszínház est

„Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán feltekerjük a hőfokot. Pont olyan sül ki belőle, mint egy finom flódni” – meséli Stahl Judit, az előadás megálmodója, amikor arról kérdezik, milyen ez az előadás.