Søg: Müpa

A hetvenes évek végén lelkesedésre adott okot, hogy egy új – ízig-vérig magyar – műfaj jelent meg a mozikban: az eastern (Talpuk alatt fütyül a szél, Rosszemberek). Rendezőjük, Szomjas György azonban a kritikai siker ellenére 1981-es filmjében egészen más irányba indult el.

Az Oscar-díjas Tan Dun kiemelkedő jelentőségű operája a keleti filozófiát a nyugati zene nyelvével ötvözi. A mű először hangzik el Magyarországon – méghozzá a szerző vezényletével. A VII. században játszódó történet egy japán herceg és egy kínai hercegnő szenvedélyes szerelmét, valamint a legendás Lu Yu-féle Teáskönyv utáni végzetes kutatásukat meséli el.

Korosztály: 1,5-3 év

Amit bizonyosan tudunk a 21. századról, hogy ekkor fognak meghalni a holokauszt túlélői. Mindenki. Lassan elhagynak minket, és magunkra maradunk. El akarjuk-e felejteni a történteket, mint egy rossz álmot, vagy el akarjuk fogadni, mint az emberi civilizáció nagy traumáját? – kérdezi Esterházy Péter.

Tárkány-Kovács Bálint verseit elsősorban a Tárkány Művek lemezeiről ismerhette meg a közönség, ám ezek csupán három évtizednyi költészetének töredékét mutatják föl. Általában megzenésített versekről van szó, itt azonban olyan dalokról, amelyek megmaradtak versnek, mert ének helyett a beszéd maradt elsődleges médiumuk.

A Müpa és a Müncheni Rádió Zenekarának művészeti együttműködése eddig már két Verdi-ritkasággal örvendeztette meg a közönséget: 2018-ban A két Foscari, 2023-ban egy másik korai Verdi-opera, A lombardok csendült fel kiváló nemzetközi énekesgárda közreműködésével. Ivan Repušić fő-zeneigazgató választása ezúttal egy újabb csemegére, a Simon Boccanegrára esett.

A Müpa nem kizárólag magyarokat tisztel meg az évad művésze elismerő címmel: külföldi muzsikus előtt is fejet hajtott már ily módon, elég az orosz zongoravirtuózt, Gyenyisz Macujevet említeni. A feltételek nyilvánvalók: egyfelől a kiválóság, másfelől a gyümölcsöző kapcsolat a Müpával. Mindkettő jellemzi a 41 éves Víkingur Ólafssont, akinek elmélyült és ihletett zongorázását többször is élvezhettük a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

A kilencvenes évek második felében megalakult lengyel Warsaw Village Band a világzenei színtér egyik legnépszerűbb európai zenekara, amely a lengyel népzenét megújítva őrzi tovább, és bátran keveri modern eszközökkel.

Korosztály: 5-9 év

A Müpa tizenkilencedik éve irányítja a figyelmet a hazai jazztehetségekre a Jazz Showcase keretében. A már befutott előadók mellett az elmúlt években számos ifjú művészt sikerült bemutatni, akik elkápráztatták a zsűrit, és lefegyverezték a közönséget. Most különleges szerepben, egy megismételhetetlen nagyzenekart alkotva láthatjuk őket viszont, mint egy nagy család tagjait.

Igazi különlegességgel készül a Müpa Valentin-napra: a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben eredeti zenéjével szólal meg Charlie Chaplin klasszikusa, a Nagyvárosi fények.

Gustav Mahler 3. (d-moll) szimfónia A koncert az Iván mesél sorozat része.

„Az ember csak hangszer, amelyen a világegyetem játszik. A szimfóniának olyannak kell lennie, mint a világ. Mindent magába kell foglalnia!” – mondta Mahler, s e természetközeliség 3. szimfóniájában figyelhető meg leginkább.

A Berlini Filharmonikusok 12 csellistája különleges együttes: a világ egyik legjobb szimfonikus zenekarának tagjaiból áll, és kizárólag egyetlen mély vonós hangszer játékosai alkotják.

A 125 éve született Németh Lászlót okkal sorolhatjuk a 20. századi magyar irodalom egyedülálló jelentőségű szerzői közé. Az est nemcsak emléket kíván állítani az író sokrétű életművének, hanem arra is kísérletet tesz, hogy ismerős és kevésbé ismert, eltérő szövegtípusokból válogatott részletek felidézésével meghozza a közönség kedvét azok újraolvasásához és újrafelfedezéséhez.

Purcell: A tündérkirálynő, Z. 629 – keresztmetszet

Lábas Viki énekes-dalszerző, hatéves kora óta áll színpadon különböző formációkkal, az elmúlt tizenegy évben zenekarral járta az országot. Lételeme a művészi önkifejezés. A jelenben él, és szeret olyan pillanatokat teremteni, amelyek felszabadítják az őt körülvevők érzéseit.

A h-moll mise különlegességét az adja, hogy Bach – lutheránus szerzőtől rendhagyó módon – a teljes miseciklus liturgikus szövegeit foglalta hangokba.

A vilniusi születésű és örmény származású szoprán, Asmik Grigorian napjainkban a nemzetközi operaélet egyik legnagyobb – és immár a legkevésbé sem titkos – favoritjának számít.

Egy hangverseny, amelyet minden tulajdonsága alkalmassá tesz arra, hogy ünneppé váljon a közönség számára!

Дeva a magyar elektronikus zenei színtér egyik legeredetibb alkotója. Virágzás című nagyszabású estje valódi ünnepnek ígérkezik: sajátos hangzásvilága ezúttal akusztikus elemekkel, többszólamú énekkel és vonósátiratokkal találkozik.

2024-ben ismét fellépett a Müpában az Emir Kusturica & The No Smoking Orchestra nevű formáció. Nagy buli volt. Folkpunk? Balkáni mulatós? Hagyjuk a kategóriákat! Kusturica a filmjeiben roppant következetesen építkezik a zenével. (Olykor slágerré is fajulnak a dalok.)

Vajon milyen muzsika kísérte a svéd királyi udvar életét XI. Károly uralkodása idején a 17. században? Az Ensemble Correspondances, Franciaország egyik legelismertebb régizenei együttese most először hozza el Budapestre a skandináv barokk ritkán hallott kincseit.

Elgar: e-moll hegedű-zongora szonáta, op. 82 Britten: Szvit hegedűre és zongorára, op. 6

A Londonban élő, rendkívül népszerű, sokkötetes, kiváló költő, író, Tóth Krisztina, valamint a hazai jazz-szcénában az elmúlt évek során látványosan kiteljesedett Szőke Nikoletta véletlen találkozása nem meglepő módon hamar közös munkához vezetett. Kettejük kompromisszumokat nem ismerő alkotói felfogása mára egy unikális, rendkívül izgalmas és egyedülálló, a vers és az énekhang párbeszédére alapozott kísérlethez adott inspirációt.

Ha a magyar nyelv legfinomabb árnyalatait szeretnénk bemutatni, nem kérdés, hogy elsősorban a költészethez nyúlunk, és bár mérlegelni lehet, hogy kinek a verse legyen a kiválasztott, de az esélyesek listájából József Attila neve sosem hiányozhat.

Képzeljük el, hogy az operaház csak néhány lépésre van a templomtól, hiszen ezúttal az orgona sípjain az operairodalom legizgalmasabb pillanatai elevenednek meg.

Lars von Trier 2000-ben már túllép a Dogme 95 mozgalom keretein, és ezzel rögtön el is nyeri Cannes-ban az Arany Pálmát. Az elismerés nem meglepő, ugyanis a Táncos a sötétben tele van merész húzásokkal.