Teater

Pán Péter, ha ezt a címet leírjuk, szinte már nem is kell hozzá semmiféle magyarázat, ajánlószöveg. A klasszikus gyermekirodalom egyik halhatatlan, költői remeke a felnőni nem akaró Pán Péter története.

vígjáték két részben

Közép-Európa egyetlen épen maradt krátertavának harmincezer évvel ezelőtti születését dolgozza fel a mese nyelvén A Szent Anna-tó legendája című erdélyi mese.
A csaknem ezer méteres magasságban elterülő, könnycsepp alakú, sötét vizű tó a történet szerint egy egymással vetélkedő testvérpár viszályából született. A bálványosi erődbe egy hatalmas úr érkezett remek mívű, hat ló vontatta hintón, hogy mindenki a csodájára járt. A vár gazdája szerette volna megvenni tőle, de az vonakodott kocsijától megválni. A vendéglátó tehát cselhez folyamodott: kockázni hívta titokzatos vendégét, aki el is veszítette a kincset, ám ez még csak a történet kezdete…
Egy testvérpár ádáz versengése, valahol a Büdös-hegységben (a mai Háromszék és Csíkszék határában), mely már irigységbe és az egymás iránti gyűlöletbe csap át, még akár életek árán is; de ez egy mese, itt a szereplők nem halnak meg, csak a rosszak tűnnek el.
Szóval zene, izgalmas cselekmény, misztikum, nevetés, hagyomány gyerekeknek és nem csak nekik.

ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT IS!

Három nő és három férfi, ez egy szextett – bár a szerepek meglepően cserélődnek ezen a viharos éjszakán. Eleinte minden világos, ki kinek a kicsodája, ám közbeszól a kémia, meg egy tudálékos szexuálpszichológus – és csak reménykedni lehet, hogy sok félreértés és félre...izé után minden jóra fordul.

Ifj. Johann Strauss egyik budapesti látogatása alkalmával megismerkedett Jókai Mórral, az ismeretség gyümölcse pedig a valcerkirály egyik legkiválóbb operettje, A cigánybáró lett a magyar írófejedelem kisregénye nyomán.

Az eredeti Kisvakond mese csokorba fűzve több apró könyvrészletből – (film) epizódból kiragadott jelenettel,
egységes egésszé formázva. A mozisok ezt egész estés családi filmként aposztrofálnák, de mivel ez egy bábjáték
+ élőszereplős combo, így elneveztük ezen a néven.

Dumaszínház est

vígjáték 2 részben

Art-Színtér előadása

Mit szólnál, ha egy jelenetet nem egyszer, hanem huszonegyszer játszanánk el – méghozzá huszonegy teljesen különböző stílusban? Ugyanaz a helyzet egy krimiben, vígjátékban, némafilmben vagy akár egy musicalben?

Az eredeti Kisvakond mese csokorba fűzve több apró könyvrészletből – (film) epizódból kiragadott jelenettel,
egységes egésszé formázva. A mozisok ezt egész estés családi filmként aposztrofálnák, de mivel ez egy bábjáték
+ élőszereplős combo, így elneveztük ezen a néven.

Anya, csak még egy mesét… anya, még éhes vagyok… anya, laknak emberek az űrben… de miért? Ismerős? Nem is olyan egyszerű ez az elalvás esténként, annyi kérdés és annyi izgalmas történet foglalkoztatja a gyerekeket, pont mikor már aludni kellene.

Olt Tamás Rejtő Jenős, sanzonos, kalandos, légiós, fordulatos, tizennégy karátos estje, zenékkel és minden bizonnyal!

a Tiszavirág Néptáncegyesület gálaműsora

esőnap június 30. (hétfő)

Dumaszínház est

Eberhard Streul kellékes-revüje nyomán Parti Nagy Lajos írt magyar darabot egy színházi kellékes nagy pillanatából, színházi estéjéből.

A mindenki által ismert és szeretett kis fabábu a mese főhőse, aki kíváncsisága miatt számos bonyodalomba keveredik. Basilio kandúr és Alisa róka kicsalják a pénzét és Mafla-országba viszik. Itt a tóban lakó teknősbéka aranykulcsocskával ajándékozza meg, és elárulja, hogy valami nagy csoda várja azt, aki a kulcs titkának nyomára jut. Mese gyermekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek, sok zenével, kalanddal, bábokkal, barátságról, összetartozásról, leleményességről, bátorságról, emberségről.

BÁKK Nyári Kultúrkavalkád

Az idei nyáron ismét megszervezzük Vecsésen, a BÁKK előtti Fő téren SZABADTÉRI SZÍNHÁZI estjeinket, ahol egy közel ezer fős nézőtérrel és lelátóval várjuk kedves közönségünket! BÁKK Nyári KultúrKavalkád - Szabadtéren is az élmény vár!

Az idei nyáron ismét megszervezzük Vecsésen, a BÁKK előtti Fő téren SZABADTÉRI SZÍNHÁZI estjeinket, ahol egy közel ezer fős nézőtérrel és lelátóval várjuk kedves közönségünket! BÁKK Nyári KultúrKavalkád - Szabadtéren is az élmény vár!

2025. július 4., péntek 18.00
Gödöllői Királyi Kastély

Dumaszínház est

Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.

Az idei nyáron ismét megszervezzük Vecsésen, a BÁKK előtti Fő téren SZABADTÉRI SZÍNHÁZI estjeinket, ahol egy közel ezer fős nézőtérrel és lelátóval várjuk kedves közönségünket! BÁKK Nyári KultúrKavalkád - Szabadtéren is az élmény vár!

Hajcihő a cirkuszban
Kultkikötő és Összpróba produkció.

A zene az kell........ A legszebb musical dalok Vágó Zsuzsi, Mészáros Árpád Zsolt és Serbán Attila előadásában. Közreműködik a Sturcz Szmollbend.

Rolly és Stevie, apa és fia, mintegy családi vállalkozásként dolgoznak a nagymenő, férfiakat könnyedén maga mögé utasító, egyedi stílusú Shirley keze alá. Egy éppen aktuális, nagyszabású, három (plusz egy) részből álló tervük megvalósítása közben ismerik meg az elragadó Phillie-t, a munkáját és a szabályokat komolyan tisztelő recepcióst, akivel valamennyien nagyon gyorsan megtalálják a közös hangot. Ebbe a már-már összeszokott társaságba csöppen az előkelő nevelést kapott fiatal, ambiciózus Amanda, édesapja szeme fénye, egy mindent elsöprő tervvel, mely több lehetséges módon is végződhet, attól függően, ki mennyit vállal a kínálkozó lehetőségek közül.

Arisztokratikus környezetben, Barnier szappangyáros villájában játszódik a humoros történet, félreértésekkel, szerelmi háromszögekkel, eltitkolt gyermekekkel, táskák elcserélésével fűszerezve.
A főhős, egy lánygyermekes családfő múltjából és jelenéből régen látott, vagy éppenséggel nem várt szereplők bukkannak fel, így egyetlen délelőtt kell ráébredne arra, hogy a lánya terhes, egy alkalmazottja kirabolta, és ezeken az elhanyagolható csekélységeken kívül is számos egyéb bonyodalom forgatja fel jól felépített polgári életét. Bertrand Barnier sajnos nem tud jó és egyértelmű válaszokat adni a sors eme kihívásaira, az események fokozatosan föléje tornyosulnak és elnyomják, az egymást követő félreértés- és katasztrófasorozat pedig alaposan próbára teszi a szereplőket és a nézők rekeszizmait egyaránt.
A nagyszerű francia vígjátékból két film is született: egyikben Louis de Funes alakította a főszerepet (1967), a másikban Sylvester Stallone (1992).

A Lara Mesék Társulat előadása.

Ajajajajjj! Most mit tegyünk? Eltűnt Kóc bohóc varázsládája! Biztos ellopta valaki! Sürgősen ki kell nyomozni az ügyet, mert amíg a láda nem kerül elő, Kóc nem hajlandó porondra lépni. És hogy néz ki egy cirkuszi előadás bohóc nélkül?! Most Kóc csak gubbaszt szomorúan, és lógatja a lábát meg a piros, turcsi orrát. Miszter Doromb, a porondmester vállalja a küldetést, hogy felvidítja Kócot. Nincs mese, ki kell hallgatni mindenkit, mert lehet, hogy a tolvaj itt jár közöttünk, a cirkuszban. Vagy esetleg egy idegen a tettes?

Sok-sok vicces szereplővel találkozunk, és csomó meglepetés, meg titok vár ránk, de végül minden kérdésre választ kapunk ebben a tüneményes történetben, amely egyszerre szól barátságról, boldogságról, és persze a cirkusz varázslatos világáról.

Csinnadratta, hepp és attrakció! Kéretik előadás közben nem szétdobálni a pattogatott kukoricát!