Teatr

Csókos asszony operett Szövegét és verseit írta: Szilágyi László Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla

Zenés játék a Rátonyi Róbert Színház előadásában

Dumaszínház est

Izgalmas családregény, történelmi hangulatban megfestve.

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Mit akarnak ezek még? - kérdeztük húszévesen, ha idősebbek szerelméről esett szó. Pedig az ember sohasem túl öreg ahhoz, hogy fiatal legyen. Két remek humorú írónő fordulatos komédiája megmutatja, milyen a romantika az élet második felvonásában.

Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.

A musicalben árva gyerekek egy csapata kószál a háborús front kellős közepén. Egy békés hajlékra vágynak, ahová behúzódhatnak éjszakára. És természetesen egy jó falatra. Ha nem kapnak ételt, akkor elcsenik maguk. De ugyan ki tudna haragudni rájuk? Csak túl akarják élni a háborút. Ma, amikor milliók kényszerültek elhagyni otthonukat, ez is döbbenetesen ismerős üzenet.

Benjamin Britten A KIS KÉMÉNYSEPRŐ Opera három jelenetben, magyar nyelven

Dumaszínház est