Mozi

Az a hülye szív
(magyarul beszélő amerikai film, 106 perc, 2018)

A negyvenes Vincent életében először apa lesz. Az örömhírt a család ünnepi vacsorával próbálja emlékezetessé tenni. Húga, Élisabeth és sógora, Pierre meghívja hát a házaspárt és gyerekkori barátjukat, Claude-ot. Miközben a kismamára, Annára várnak, a vendégek kérdések özönével árasztják el a leendő apát. Ám minden a feje tetejére áll, amikor megkérdezik, hogyan fogják hívni a kis jövevényt. Vincenték ugyanis az Adolphe nevet szánják a kisfiúnak. A névadás körül parázs vita bontakozik ki, amelyben régi sérelmek és titkok is felszínre kerülnek.

Bródy-vallomások (film, 90’, 2022)
Édesanyja emlékére készült a film, tele Bródy János belső vívódásaival.

Marianne Winckler, az ismert írónő, könyvet ír az alacsony fizetésért, bizonytalan ideig tartó munkákat végző munkavállalókról. Caen város közelében telepszik le, és anélkül, hogy felfedné kilétét, csatlakozik egy takarítónő csapathoz. Szembesülve a gazdasági bizonytalanságnak és a társadalmi láthatatlanságnak kitett, kis fizetésből élő alkalmi munkások életkörülményeivel, felfedezi azt a kölcsönös segítségnyújtást és szolidaritást is, amely összeköti ezeket a mindig háttérben dolgozó embereket.

1968 – Egy szerelem rekonstrukciója (Magyar film, 2024, 95 perc)

Tóth Miklós, Lovag és Fitos című dokumentumregénye alapján.

A közösségi filmnézésre Bárdos Csaba filmesztéta vezetésével került sor, aki a Liszt (volt Balassi) Intézetben való tanítás mellett számos filmklub és pódiumbeszélgetés házigazdája immáron 20 éve.

Gustav Klimt Csókja a világ egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált festménye. Talán ez a legnépszerűbb poszter a diákkollégiumok falán Pekingtől Bostonig.

Ha létezett igazi blockbuster az 1970-es években, akkor a János Vitéz feltétlenül az volt. A mindössze harminckét éves Jankovics Marcell első ízben nyúlt a magyar művelődéstörténet egyik fontos témájához, a végeredmény pedig önmagáért beszél: az 1973-as bemutatót követő egy évben több mint másfél millió néző váltott rá jegyet a moziban.

Ernest és Celestine a legjobb barátok, akik mindig minden kalandba együtt vágnak bele. A medve és az egér ezúttal Ernest szülővárosába mennek - itt élnek ugyanis a világ legtehetségesebb zenészei. Megérkezésükkor azonban rádöbbennek, hogy már évek óta be van tiltva a zene. Új barátaikkal és egy titokzatos álarcos bűnözővel együtt Ernestnek és Celestine-nek mindent meg kell tennie, hogy visszahozzák az örömöt a medvék földjére.

Minden aznap kezdődik, amikor a mesebeli Szicília hegyei között a vadászok fogságba ejtik a medvekirály fiát, Tónit. A hegyekben a tél keménynek ígérkezik, így Leander király úgy dönt, levezeti a népét az emberek lakta sík vidékre, ahol nemcsak élelemhez jutnak, de egy varázsló segítségével Tónira is rátalálnak. Azonban az is hamar kiderül, hogy a medvék nem élhetnek együtt az emberekkel...

Vincent van Gogh napraforgói legismertebb munkái közé tartoznak, sőt, a művészettörténet legreprezentatívabb képei közé soroljuk őket. Az amszterdami Van Gogh Múzeum egy óriási, új kérdéseket feszegető kiállítást hívott életre, melynek központi eleme van Gogh öt, közgyűjteményben őrzött, vázában álló napraforgókat ábrázoló képe volt. A tárlat kapuját kizárólag az Exhibition on Screen stábja előtt nyitották meg.

Lőpor turmix
(magyarul beszélő amerikai film, 114 perc, 2021) (18-as!)

Mit mondott Eisenhower?
4. rész (55’ 2024)
p r e m i e r

Nyers, lélektelen, formátlan, egyhangú, barbár, disszonáns, dekadens, perverz – vélekedtek Bartók Béla egyfelvonásosáról a kortársak. Aztán mióta lassan száz esztendeje színpadra került A csodálatos mandarin, ez a felforgató hatású, döbbenetes erejű muzsika, szinte el sem tűnik a táncszínpadokról: már közel 200 feldolgozása ismert világszerte.

Hogyan mesélhető el gyerekeknek egy erős történelmi referenciákkal bíró történet, amelyben egy fiatal fiú háromszor is elver egy idős férfit? A kérdés magát Dargay Attilát is foglalkoztatta, a válasza pedig minden idők egyik legnépszerűbb magyar rajzfilmje lett.

Harmadik szem dokumentumfilmklub
Oltai Kata bemutatja: Mosolyogj, Grúzia! (2023, 62’)

Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.

Falun sem mindig békés az élet… Pláne nem egy rókával, aki tyúknak képzeli magát, egy nyúllal, aki gólya szeretne lenni, és egy kacsával, aki a Télapó babérjaira tör. Vicces történetek nyughatatlan házi- és vadállatokról – nem csak gyerekeknek.

Klasszikus rajzfilmek zongorakísérettel 40 percben.
Zongoránál: Répászky Miklós Dániel

Felnőtt nézőinket várjuk erre a borzongós klasszikus némafilmre, melyet zongorán Répászky Miklós Dániel kísér.
A film hossza: 79 perc

A közeljövőben játszódó történetben egy vagyonos üzletember hírhedt hacker felkutatásával bízza meg Aline Ruby magánnyomozót és android társát. Ők alámerülnek a Mars bolygó fővárosának mélyére, és hamarosan egy sötét történetre bukkannak, amely agyfarmokról, korrupcióval és egy eltűnt lányról szól. A lány egy titkot őriz a világegyetem arculatának átformálásával fenyegető robotokról...

Az EXHIBITION ON SCREEN sorozat filmjében egy olyan tárlatra léphetnek be a nézők, amelynek köszönhetően Hieronymus Bosch művei a világ számos pontjáról visszatértek hollandiai szülővárosába.

Stéphane elhatározza, hogy a gyönyörű Cantal-hegységbe költözik, hogy újra kapcsolatba tudjon kerülni 8 éves lányával, Victoriával, aki az édesanyja halála óta néma. Egy erdei séta során egy pásztor rábízza Victoriára a Mystère nevű kiskutyát, aki fokozatosan ráébreszti a gyereket az élet ízére.

Niger északi részén a globális felmelegedés áldozatává vált Tatiste falu a vízhez való hozzáférésért küzd. A 14 éves Houlaye, a többi fiatalhoz hasonlóan, minden nap kilométereket gyalogol a falu életéhez nélkülözhetetlen vízért. Ez a napi feladat megakadályozza őket többek között abban, hogy iskolába járjanak.

Ma már aligha kell magyarázkodni, ha valaki felnőtteknek készít animációs filmet, ám az 1979-es Habfürdő idején - néhány évvel a Lúdas Matyi és a János Vitéz kirobbanó sikere után - korántsem volt egyértelmű, hogy rajzfilm foglalkozhat a jelen társadalmi gondjaival is.

Pierre huszonöt éves, amikor hazatér Wyomingból. Megnősül és átveszi a családi birtokot. Húsz év alatt sokat fejlődött a gazdaság, és a család is kibővült. Úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben. Csakhogy az adósság gyűlik, Pierre pedig halálra dolgozza magát. És hiába állnak mögötte a szerettei, lassan elhatalmasodik rajta a kétségbeesés.

A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.

Minden Rembrandt-kiállítást nagy várakozás előz meg, de a most bemutatandó tárlat, mely a londoni National Gallery és az amszterdami Rijksmuseum közreműködésével jött létre, felülmúlja az eddigieket.

A nyári fügeszüret sok mindenre alkalmat ad: az asszonyok megbeszélik egymás közt az élet dolgait, felpezsdülnek az érzelmek, a fiatalok kerülgetik egymást, és próbálnak közös hangot találni. Tunézia, napjainkban. „A szabadság illata lengi be a filmet.” L’Humanité, „Rohmeri hangulatú mozi.” Cinémateaser

Camille Pissarro nélkül nem lett volna impresszionista mozgalom. Hiszen jogosan nevezzük őt az impresszionizmus atyjának!

Elég csak kimondani, hogy Fehérlófia, és máris fejben soroljuk tovább az ismerős karaktereket: Fanyűvő, Kőmorzsoló, Vasgyúró, na és persze az elragadó nevű Hétszűnyű Kapanyányimonyók. De kik ezek a titokzatos alakok, akiknek nevét egy kicsit mindig a bennünk élő gyermek is mondja?

1974 januárja. A kétgyermekes Annie újból teherbe esik, véletlen baleset, a gyereket nem akarja megtartani... Így kerül kapcsolatba az abortusz és a fogamzásgátlás szabadságáért küzdő női mozgalommal. És beáll a csatasorba, hogy a társadalom és a jog ne ítélhesse el azokat a nőket, akik valamiért, mindegy miért, nem tudnak vagy akarnak gyereket vállalni.

„Csodálatos film a női szolidaritásról nagyszerű színésznőkkel. Mese az egyenjogúságról tabuk nélkül egy olyan világban, ahol még ma is számos országban tilos az abortusz.” CNews

Magyar nyelven, felirat nélkül

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Az Exhibition on Screen sorozat 3. évadának sikerfilmje, A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig után most ismét egy olyan filmet láthat a közönség, amelynek témája a kert.

Magyar nyelven, felirat nélkül

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.