Mozi

Cléo, a fiatal és csinos énekesnő rettegve várja az orvosi leleteit. Már csak alig két órát kell elütnie valahogy, hogy biztosan megtudja, rákos-e. Jósnőhöz megy, kávézgat, taxizik, kalapot vesz, parttalanul cselleng Párizsban, mígnem egy parkban beszédbe elegyedik egy katonával. És lassan az igazság pillanata is elérkezik, de a kórházig vezető úton valami mintha megváltozott volna: leginkább Cléo látásmódja.

Die Ehe der Maria Braun NSZK játékfilm, 120 perc, 1979 német nyelven, magyar felirattal

Lola rennt német játékfilm, 81 perc, 1998 német nyelven, magyar felirattal

Siccità olasz filmszatíra, 97 perc, 2022 olasz nyelven, magyar felirattal

Good Bye Lenin! német játékfilm, 117 perc, 2002 német nyelven, magyar felirattal

Margini olasz zenés dramedy, 91 perc, 2022 olasz nyelven, magyar felirattal

Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.

Gustav Klimt Csókja a világ egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált festménye. Talán ez a legnépszerűbb poszter a diákkollégiumok falán Pekingtől Bostonig.

A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.

Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.

Animációs költségvetéshez mérve szinte fillérekből készült el, nyelvezete olyan nyers, hogy még ma is kérdés, miként tudott egyáltalán a mozikba kerülni, sikere pedig semennyit sem halványult két évtized alatt.

Ha valaki kételkedne az amerikai álom létezésében, csak fussa át gyorsan Csupó Gábor életútját. A hetvenes években előbb rövid ideig a Pannónia Filmstúdióban dolgozott – többek között a Mézga család-sorozaton – majd egy bátor húzással az amerikai Hanna–Barberánál találta magát fázisrajzolóként.