Program


Aktuális előadások



A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének négy hangversenyéből kettőt Hamar Zsolt zeneigazgató vezényel, egy estén a hegedűs fenoménként világhírnevet szerzett Maxim Vengerovot, egy alkalommal pedig a dán Michael Schønwandtot láthatjuk a pulpituson. Olyan szólistákat üdvözölhetünk, mint a magyar közönség egyik legnagyobb kedvence, a nemzetközi sikerei csúcsán is elmélyült hegedűs, Baráti Kristóf, az izgalmasan rendhagyó egyéniségű, boszorkányos virtuozitású török zongoraművész, Fazll Say, valamint a hazai fuvolás társadalom kiválósága, Bálint János. A zenekar sokak örömére ismét Bachot játszik, Dubrovay László műve az új magyar zenét képviseli, Kodály Psalmus hungaricusa pedig a legnemesebb hazai hagyományokat. Schubert Nyolcadikja és Bruckner Kilencedikje esetében két „befejezetlen” találkozik egy este műsorán, Grieg, Sibelius és Nielsen műveinek megszólaltatásával teljes koncertet szentelünk Északnak, a bérlet utolsó hangversenyén pedig különleges Bécs–Párizs szendvicset fogyaszthatnak el a zenehallgatók – „a legnagyobb falatot” ezen az estén Mahler V. szimfóniája képviseli.

Kocsis bérlet / 4
2021. május 6., csütörtök, 19:30

V. szimfónia

Ifj. Johann Strauss: Kaiser-Walzer, op. 437
Maurice Ravel: G-dúr zongoraverseny
***
Gustav Mahler: V. (cisz-moll) szimfónia

Fazll Say zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt

Három varázslatos mű szólal meg ezen a hangversenyen: kettő Bécsbe, egy Párizsba hív. A zeneirodalom egyik legszebb keringője nyitja a műsort, egy rövid darab, s a zeneirodalom egyik legjelentősebb szimfóniája, egy igen hosszú alkotás zárja, amelyben a szimfonikus repertoár egyik legnépszerűbb tétele, egy hangokba öntött szerelmi vallomás is helyet kapott. A két bécsi mű között a francia szerző zongoraversenye képviseli a gall szellemet – de nemcsak azt, hiszen ez a mű az amerikai jazz hatásának is sokat köszönhet.
 
Hamar Zsolt zeneigazgató és a 2017 óta vezetésével működő Nemzeti Filharmonikus Zenekar ezen a hangversenyen korunk egyik legizgalmasabb és legvirtuózabb zongoraművészét látja vendégül. A török származású, de évtizedek óta Nyugat-Európában élő Fazil Say minden stíluskorszakban otthonos, és bármilyen mű előadójaként élménnyel ajándékoz meg. Ravel sziporkázó, fanyar G-dúr zongoraversenyének szólistájaként bizonyosan elemében találjuk majd, hiszen koncertjeinek végén, ráadásként maga is nem egyszer játszott már jazzes hangvételű tételeket a magyar közönségnek. Ifjabb Johann Strauss, a „valcerkirály” Császárkeringője egy darab hamisítatlan Bécs: csupa kellem, báj, elegancia és nemesség. Mahler 1902-ben befejezett V. szimfóniája pedig – amely csupán tucatnyi évvel későbbi az 1889-es keltezésű keringőnél –, ahogyan a zeneszerző valamennyi hasonló műfajú alkotása, drámai mű. Egy egész világot ábrázol, a gyásztól az életigenlésig vezetve el a hallgatót. Utolsó előtti tétele az az Adagietto, amely a zeneszerző felesége, Alma Schindler iránti érzelmeit fejezi ki, s amely önállósulva a hangversenytermek népszerű ráadásdarabja.