Háromtételes táncjátékunk is egyfajta boldogság keresés. Mindegyiket más-más koreográfus jegyzi (köztük két olasz balettművész) – mely egyfelől magától értetődően következik a Szegedi Kortárs Balett évtizedes kapcsolatából különböző itáliai balettintézetekkel és formációkkal, másfelől a legadekvátabb módon képes megidézni a latin életszemléletet.
I. Inferno:„Gondoljatok az emberi erőre:
nem születtetek tengni, mint az állat,
hanem tudni és haladni előre!”
A Pokol kilenc bugyrának szenvedéssel teli mélységeiben a bűnösök személyiségük börtönébe zártan sohasem szabadulhatnak. Vétkük súlyosságától függően vezeklésük egyre sötétebb és kilátástalanabb.
II. Purgatorio:
„ahol kitisztul az emberi szellem
s méltóvá lesz, hogy legyen ég lakója”.
A Purgatórium reménykereső fokain a bűnbánó lelkek készülnek a Mennybe jutásra. Itt nem vég nélküli szenvedés, hanem bizakodás és megtisztulás várja őket.
III. Paradiso:
„Csüggedtem volna, lankadt képzelettel,
de folyton-gyors kerékként forgatott
vágyat és célt bennem a Szeretet, mely
mozgat napot és minden csillagot.”
A Mennyország kilenc egén különböző erények és isteni rendek jelennek meg, és Dante fokozatosan egyre mélyebb ismereteket szerez a világról és a múlhatatlan igazságokról, mígnem megpillantja magát a Mennyei Atyát a tiszta fény és szeretet esszenciájaként. És ennek az Istennek emberi arca és emberi szíve van; ez az Isten közel áll az emberhez.
A Divina Commedia című balettelőadás nem egyszerűen irodalmi adaptáció, hanem felzaklató polémia a bűntudat, a bűnbánat és a megváltás időtlen emberi kérdéseiről. Dante útja a Pokoltól a Paradicsomig egyben a mi saját belső utunk is – minden emberé, aki keresi az értelmet, a szépséget és a fényt.
Dante szerint az emberiség azért boldogtalan, mert folyamatos háborúskodás és ellenségeskedés uralja a világot. Ennek oka, hogy az emberek egymás javaira törnek, hiszen kiirthatatlan belőlük a birtoklási vágy. A túlvilági utazás és a Túlvilág bemutatása tehát arra szolgál, hogy általa – a bűnösök hibáiból tanulva és az üdvözültek tanácsait követve – a személyes boldogulás, az itt és most elégedettségének kulcsát megismerje. Dantét nem a Túlvilág érdekli, hanem a Földön élő ember öröme. El akarja magyarázni az embereknek, hol hibáznak, és hogy kellene élniük, hogy boldogok lehessenek.
ALKOTÓK:
Táncművészek:
Csató Málna, Dorsich Hanna, Alisa Kurilenkova, Miriam Munno, Nyeste Adrienn, Diletta Ranuzzi, Rudisch Boglárka, Czár Gergely, Füzesi Csongor, Kiss Róbert, Gioele Marcante, Francesco Totaro, Vincze Lotár
Zene: montázs
Fény: Szabó Dániel
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Díszlet: Tóth Kázmér
Dramaturg: Szokolai Brigitta
Koreográfusok: Czár Gergely, Giovanni Napoli, Thomas Martino
Rendező: Juronics Tamás
Balett-igazgató: Pataki András
Művészeti vezető: Juronics Tamás