Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát – az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?
Sík Sándor: István király
A Nemzeti Színház előadása
István – Rátóti Zoltán
Gizella – Söptei Andrea
Orseolo Péter – Szabó Sebestyén László
Aba Sámuel – Szarvas József
Vazul – Kristán Attila
Gyöngy – Martos Hanga
Sebös – Mészáros Martin
Ilona – Battai Lili Lujza e.h.
Anasztáz – Rubold Ödön
Csanád – Szép Domán
Bonyha – Varga József
Szalók – Kovács S. József
Buda – Maczky-Kő Bálint e.h.
Közreműködnek a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának színészhallgatói:
Buvári Lilla, Földi Csenge, Gyimesi Ádám, Gyöngyössy Csenge, Gyulai Marcell, Kalivoda Imre, Kelemen Márk, Kovács Boglárka, Ladács Fanni, Maczky-Kő Bálint, Rajnai Lázár, Szentiványi Nikolett
Díszlettervező: Ondraschek Péter
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Bábtervező: Horváth Márk m.v.
Koreográfus: Berecz István
Dramatur: Szász Zsolt
Súgó: Gróf Kati
Ügyelő: Lovass Ágnes
Rendezőasszisztens: Vida Gábor
Rendező: Berettyán Nándor
Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát – az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?
Számunkra, a 21. század magyarjai számára mi az aktualitása Sík Sándor 1930-ban bemutatott drámájának? Erre a dilemmára alighanem az István király hatodik jelenetében találjuk meg a perdöntő választ, amikor az uralkodó életének utolsó napján feleségéhez, Gizellához, és Imre herceg özvegyéhez, Ilonához intézett indulatos okfejtésében a magyarság küldetésére kérdez rá: „Vazul … azt veti szememre, hogy a keresztény ölte meg bennem a magyart. Ti nem értitek, hogy ez a kettő nem kettő, hanem egy. De hiszen nem is érthetitek: Tibennetek nem egy. Csak énbennem. De eggyé kell lennie, a nép szívében is, mert meghalunk, ha eggyé nem lesz. [Az Úristen] mért hozta volna ide messze Keletről a magyart, mért adott volna országot neki, ha nem akarna velünk valami nagyot!”
E jelenet felől láthatunk igazából arra, mi motiválhatta István döntését, amikor a darab zárójelenetében apostoli királyként koronáját és országát Szűz Mária oltalmába ajánlja, akit ma is Boldogasszonyként szólít meg régi himnuszában a hagyományaihoz hű magyarság.
Színházunk új bemutatója a „Csingiling és a kalózok”, olyan világba repíti el a kicsiket és nagyokat, melyre még álmukban sem…
A Rumini a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének, Berg Juditnak a legismertebb műve, melyet évről-évre több ezer magyar gyerek olvas…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
