Pinokkió
Pinokkió
a hosszúorrú fabáb története Galéria megtekintése
élő-báb mesejáték két részben
Carlo Collodi regényét színpadra írta: Litvai Nelli
több
Pinokkió
a hosszúorrú fabáb története Galéria megtekintése
élő-báb mesejáték két részben
Carlo Collodi regényét színpadra írta: Litvai Nelli
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2013. december 21. szombat, 11:00
A Gózon Gyula Kamaraszínházban újra életre kel a régi történet. A felnőtt nézők számára már jól ismert színművészeink varázsolják elénk a történetet ebben a klasszikussá érett zenés színdarabban. Az olasz mese magyarrá vált az évek során, reméljük, most nálunk is otthonra lel!
Pinokkió – őt senkinek nem kell bemutatni! Valamilyen formában mindenki találkozott már vele: A fadarabként kezdi, akiből egy idősödő szegény ember kifarag magának egy bábut, hogy ne maradjon egyedül öregkorára, – ám a fabáb kicsit fafejűnek tűnik, játszani akar és csavarogni, szabadon kószálni, nem pedig rögtön iskolapadba ülni. A kalandozás izgalmas és gyakran veszélyes helyzetekbe sodorja Pinokkiót, sok jó és rossz emberrel és állattal ismerkedik meg. Eleinte nem is tud különbséget tenni, gyakran félreérti a segítőkészséget és nem jön rá a gonosz szándékokra, nem ismeri fel, ki segíti. De hiába „csak” egy fabáb; de szíve van, és ez a szív igazi életet ajándékoz neki. Útitársai a kalandozásban: a Táltos Tücsök és a Pillangó, titokzatosan segíti a Kékhajú Tündér és gyakran félrecsábítja a Macska és a Róka, ám végül hazatalál Gepettohoz, a családi fészekbe.
„Pinokkió figuráját azt hiszem, nagyon lehet szeretni – hiszen mindannyian vágyunk arra, hogy a saját utunkat járjuk, ne mások döntsék el az életünk alakulását. – még akkor is, ha ezen a „saját úton” néha szamarak leszünk is. Eközben észre sem vesszük, hogy mi mindent megtanulunk útközben: Emberré érünk.”
Nyulak/Árusok/Elrabolt gyerekek : Endrédi Nóra, Kovács Benedek, Kusztván Zsófia, Matusz Mirtill, Siket Mátyás, Varga Benjámin
Producer: Szabó Ágnes
Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott időzni, visszatérni – s persze élni. Donna Sheridan, a független, céltudatos asszony ezt a nem mindennapi környezetet választotta otthonául, és itt született húsz évvel ezelőtt Sophie is, a lánya. Sophie, aki édesanyja szemléletétől eltérően mindig is szenvedélyes szerelemről, hatalmas fehér esküvőről álmodott, elvágyik e csodálatos mediterrán szigetről. A nagy utazást azonban nem egyedül, hanem választottja, Sky oldalán tervezi elkezdeni. Házasságkötésüket mindössze egy apróság árnyékolja be: Sophie szeretné, ha édesapja vezetné oltárhoz, akit azonban nem ismer...
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt. Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!
Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Paul Sheldont, a népszerű regényírót. Szerencséjére az egyik rajongója találja meg és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!