Az idei Monotánc Fesztivál az ötödik a sorban, a harmadik Budapesten, és az első a Bethlen Téri Színházban. A két dunaújvárosi és a MU Színházban és a Gödörben rendezett két budapesti után idén a befogadó helyszínné alakuló Bethlenben talál otthonra a fesztivál.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. május 18. péntek, 19:00
Újdonságként lesz TanzDanz: Jövőtánc az előadások szünetében, egy a sorozat számára is új helyszínen, a Bethlen kávézójában. Lőrinc Katalin Pusztai Gáborral, Katona Gábor Bede Péterrel, Bora Gábor pedig Benkő Róberttel improvizál. A fesztivál nyitónapján Aleszja Popova fotóiból nyílik kiállítás, a zárónapot pedig egy nyilvános beszélgetéssel nyitjuk: Juhász Dóra és Lőrinc Katalin tartanak duett-beszélgetést a szólótáncról – testről, szerepről, jelenlétről a kortárs táncszínpad.
A monotánc elnevezést a monodrámák ihletésére és mintájára alkottuk. Azokat az előadásokat soroljuk ebbe a körbe, amelyek alkotóik személyes vallomásait dolgozzák fel. A monotánc azonban nem (feltétlenül) azonos a szólótánccal, így nem kizárólag szóló-előadások tartoznak a meghívott előadások körébe. Az idei előadások több mint felében a szólótáncos mellé zenész társ(ak) csatlakoznak, s van, ahol a szóló egy másik jelen lévő figura viszonylatában bontakozik ki.
Látszólag sem a fizika, sem a biológia törvényei nem hatnak Fehér Ferenc testére, aki szerint a táncban nem a mozdulat a legfontosabb, hanem az állapot. A táncos állapota az, amely a közönségre hatást gyakorol, Fehér Ferenc előadásainak hatása pedig elementáris. „Nem lehet kitérni az energia elől, ami ebből a fiatal férfiból árad – írja egyik kritikusa. – Intenzív jelenlétét nem lehet válasz nélkül hagyni. Zavartan köhécselni kell, vagy megbabonázottan bámulni a folyamatosan mozgásban lévő testre.”
Az autodidakta [értsd > őstehetség] táncos 1999 és 2006 között Juhász
Anikóval közös produkciókban szerepelt, 2007 óta számos saját
táncalkotást hozott létre, a Fringe Pécs 2010 fesztiválon szakmai díjban
részesült. Elképesztő virtuozitása, a különféle táncos iskoláktól való
függetlensége, akrobatikus képességei, fizikai ereje és szuggesztivitása
a hazai táncművészet egyik legizgalmasabb alakjává avatják. Új
produkciója ultimátum az egyszerűséghez, témája a semmi.
„A nevem Stix Hatvanhat. Csak egy név, semmi több. Jelentése: semmi. A
bolondok vihara üszkösödik a lábamon, én én vagyok, a Semmi. Csak
bámészkodom. Néha odanézek és integetek neked. Nincs semmi, se szó, se
történet, csak az egyszerű létezés. Levetem a semmiféle ruhámat,
meztelenül vagyok. Semmi vagyok, és senki. A nevem Stix Hatvanhat.”
Ezen az estén Aznavour, valamint a francia sanzon olyan világhírű nagyságainak dalait hallhatjuk, mint Edith Piaf, Yves Montand, Gilbert Bécaud.
Manga – Hokuszai – Manga Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga 2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16 A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.
Jössz éjfélkor babzsákra huppanva, az előadóktól karnyújtásnyira klasszikus zenét hallgatni?
Heinrich von Kleist első drámája szenvedélyes erővel tárja fel a családi viszály, a bizalmatlanság és a végzetes félreértések sötét világát.
A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek –…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
