Program


Aktuális előadások



Dohnányi Ernő: Amerikai rapszódia, op. 47
Bartók Béla: Concerto két zongorára, ütőhangszerekre és zenekarra, BB 121, Sz 115
***
Johannes Brahms – Arnold Schönberg: g-moll zongoranégyes, op. 25

Ránki Dezső, Klukon Edit zongora
Joó Szabolcs, Bíró Gergely ütőhangszerek
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt

Bartók Béla 1945. szeptember 26-án hunyt el a New York-i West Side Hospitalben. Az évforduló előestéje hagyományosan az a nap, amelyen a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertje megnyitja a budapesti hangversenyévadot. Természetes, hogy ez alkalommal hallunk Bartók-művet, de persze más alkotásoknak is szerepük lehet egy ilyen különleges estén. Ezúttal egy Bartók-kompozíció társaságában két olyan darabbal találkozhatunk, amely szintén a zeneszerző korát s a kor gondolkodásmódját képviseli.
Bartók művei közül ezen az estén a két zongorára és ütőhangszerekre írt Concerto szólal meg, amelynek szólóit Ránki Dezső és Klukon Edit személyében a bartóki œuvre két kiváló ismerője tolmácsolja, Joó Szabolcs és Bíró Gergely, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólamvezetői társaságában. Szögletességeivel, nyerseségeivel, szigorú kompozíciós logikájával az 1937-ben született három tétel a zeneszerző egyik legmodernebb remeke, ugyanakkor zenei gondolkodásmódja a múlthoz is erősen kapcsolódik – például a nyitó Allegro és a Finálé szonáta-, illetve rondóformája, a lassú tétel notturno műfaja és az ellenpontos szerkesztés jelenléte által. E kettősség a Bartók-kortárs Dohnányi Amerikai rapszódiájában is jelen van, hiszen az Ohiói Egyetem felkérése nyomán keletkezett, 1954-ben bemutatott kései darab népszerű amerikai dallamokat dolgoz fel fantáziaszerűen. A múlt és az utókor párbeszéde a záró számban a legnyilvánvalóbb, hiszen a modern Schönberg a romantikus Brahms g-moll zongoranégyesének zenekari hangszerelésével alkotta meg „az ötödik Brahms-szimfóniát”. A koncerten az NFZ zeneigazgatója, Hamar Zsolt vezényel.

Ajánló