Dicső órák

Közreműködik: Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus

Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán

Az egy évszázaddal ezelőtt elhunyt Giacomo Puccini nevének említésekor számos gyönyörű dallam idéződik fel a hallgatóban, többnyire zseniális operáinak felejthetetlen melódiái. Ritkán adódik azonban alkalom, hogy a még huszonéves kezdő zeneszerző egyik kevéssé ismert, ám jelentős alkotásával ismerkedjünk meg. A Messa di Gloria egy önmagában álló Credo misetétel tovább-komponálása útján vált teljes kompozícióvá. Egy 1880-ban keletkezett vizsgadarabbal van dolgunk, melyet Puccini szülővárosa, Lucca konzervatóriumában végzett tanulmányai zárásaként készített el. A szerző felmenői századokra visszanyúlóan jeles egyházzenészek voltak, így nem meglepő hogy a fiatal növendék otthonosan érezte magát a musica sacra világában. A Messa di Gloria öt tételt foglal magába: Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus-Benedictus, végül az Agnus Dei. Megnyilvánulnak már Puccini egyéni stílusának vonásai is, melyeket egykori tanára túlzottan színpadiasnak ítélt. A mű érdekessége, hogy a szokásos kvartett helyett – a női hangokat nélkülözve – mindössze tenor és bariton szólistát alkalmaz a vegyeskar és a zenekar mellett. Az ifjú szerző szakmai felkészültségét és tehetségét illetően nem lehettek kétségek, a partitúra minden lapja alapos mesterségbeli tudásról, formaérzékről, dallaminvencióról és hangszerelési készségről ad bizonyságot, de ennél többet is ígér: a következő évtizedek nagy operakomponistáját. Nehezen érthető, hogy keletkezése után mintegy hetven évig a kottatárban porosodott a Messa di Gloria kézirata, és csak 1952-ben szólalt meg ismét egy Chicagóban megtartott hangversenyen.