Bernarda Alba háza
orca Bernarda Alba háza című művének januári színpadra állításával a drámairodalom egyik gyöngyszemét mutatja be a teátrum Béres László rendezésében, flamenco zenével és tánccal. több
orca Bernarda Alba háza című művének januári színpadra állításával a drámairodalom egyik gyöngyszemét mutatja be a teátrum Béres László rendezésében, flamenco zenével és tánccal. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. február 20. péntek, 19:00
Federico García Lorca nem sokkal halála előtt fejezte be az élete egyik főművének tartott sötét, költői drámát. A történet Andalúziában, egy kis faluban játszódik, ahol Bernarda Alba a külvilágtól elzárkózva él öt lányával. Az apa halála után nyolc éves gyász vár rájuk, pedig a "lányok még innen vannak az életen". A mű a szabadságvágyról, bezártságról, féltékenységről és gyűlöletről szól, miközben a darab atmoszférája egyre feszültebbé válik. A Békéscsabai Jókai Színház flamenco zenével és tánccal viszi színre a művet.
Fekete Péter, a színház igazgatója a darab olvasópróbája előtt az MTI-nek elmondta: fontosnak tartotta, hogy már a próbaidőszak előtt két hónappal elkezdődjön egyfajta műhelymunka, hogy a társulat minél inkább át tudja érezni a flamenco életérzést.
Béres László rendező arról beszélt, hogy nem akarta realista megközelítésben feldolgozni a darabot, ráadásul szerinte Lorca kiváló zeneszerző és festő is volt. Hozzátette: a szöveg, a zene, a látvány, a tánc és a zene alkot egységet a darabban.
A koreográfus Bajnay Beáta flamenco táncos lesz, aki szerint "a flamenco életérzés jól tudja Lorca fajsúlyos drámáját közvetíteni". Elmondta: bár a flamenco kifejezetten nehéz műfajnak számít, szerinte a tánc 80 százaléka érzés és csak 20 százaléka technika. Szavai szerint a színészek jól átérzik a flamenco lényegét, ezért biztosra veszi, hogy elegendő lesz a felkészülésre rendelkezésre álló idő. A művész 2001-ben a MU Színházban már eltáncolta egyszer ebben a stílusban a darabot. Ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére kifejtette: azóta sokat fejlődött, tanult, szinte minden évben eltöltött egy hónapot Andalúziában, ráadásul az akkori darab csak táncos volt, a mostaniban pedig szöveg is lesz, ezért egészen más eszközökkel dolgozik.
A díszlettervező a Kossuth-díjas Székely László az olvasópróba előtt úgy fogalmazott: egy "halálkatlant" kell ábrázolnia, amelyet egy bezártságérzetet keltő szoba jelenít majd meg a színen.
A főbb szerepekben Kovács Edit, Kara Tünde, Nagy Erika, Vadász Gábor, Liszi Melinda, Komárom Anett, Fehér Tímea és Tarsoly Melinda lesznek láthatók.
Az előadás koreográfusa Bajnay Beáta táncos, rendező- koreográfus, aki több mint tizenöt éve foglalkozik flamenco-tánccal, elkötelezett hazai művelője és közvetítője a műfajnak. Kísérletező típus, szívesen keveri a régit az újjal.
Alföldi Róbert 2014-ben már rendezte a darabot. Akkor azt nyilatkozta, hogy ez a dráma a jövőről szól. Arról, hogy legyen jövőnk. És nem mindegy, hogy milyen, és hogyan születik. 2026 tavaszán ezek a kérdések ismét húsbavágóan aktuálisak.
Ez a Carmen szenvedélyről, szabadságról és végzetről mesél – egyszerre modern és hagyománytisztelő, látványos és provokatív, mélyen emberi és elementáris erejű. A Szegedi Szabadtéri Játékok közönségét idén nyáron egy felejthetetlen operaélmény várja. Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy az előadás erős hanghatásokat alkalmaz!
Ezúton meghívjuk Önt és kedves párját, az éves Lakógyűlésünkre! Ha nincs párja, az se baj, hozzon bárkit! Minél többen vagyunk,…
Hófehérke és a gonosz mostoha története, Kocsák Tibor fülbemászó zenéjére, ifj. Harangozó Gyula ötletekből kifogyhatatlan koreográfiájával, Velich Rita gyönyörű jelmezeivel,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!