Ez, az immár klasszikussá vált zenés játék ugyancsak az ifjúság identitásának kérdésével foglalkozik. A műfaji meghatározás pontos, hiszen mesés elemek, csodák, időutazások, szellemek és az ő kedves játékaik kísérik azt a történetet, melyben mában élő hőseink ármányok, féltékenységek, kicsinyességek, gyanúsítgatások, bűnözők, rendőrök, házmesterek szorításában próbálnak egymásra, azaz boldogságra találni. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. december 28. kedd, 19:00
A padlás
félig mese, félig musical
Az előadás időtartama: 2 óra 30 perc, szünettel
Bemutató:
Előbemutató: 2007. 06. 17. - Veszprémi Közgazdasági Iskola udvara, Kőszínházi bemutató: 2007. 12. 01.
Ez, az immár klasszikussá vált zenés játék ugyancsak az ifjúság identitásának kérdésével foglalkozik. A műfaji meghatározás pontos, hiszen mesés elemek, csodák, időutazások, szellemek és az ő kedves játékaik kísérik azt a történetet, melyben mában élő hőseink ármányok, féltékenységek, kicsinyességek, gyanúsítgatások, bűnözők, rendőrök, házmesterek szorításában próbálnak egymásra, azaz boldogságra találni. Mindezt Horváth Péter szellemes librettójában, Presser Gábor és Dusán Sztevanovity szinte kivétel nélkül slágerré vált dalaival élik meg. A transzcendenciával, a szellemvilággal, az idő és a tér relativitásával szembesülő fiatalok – megküzdve a való élet kisszerűségével is – más minőségű életre képesek, fel tudják fedezni egymásban és önmagukban a végtelent, túl tudnak lépni a hétköznapok sivárságán.
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
A játék helyszíne természetesen egy padlás, mégpedig egy belméretében tágas, ám sokszorosan osztott, irracionális, rejtélyes tér. A főhős által készített beszélő számítógép a mi előadásunkban egy sokfunkciójú robot lesz, mely mozgásra is képes, egyfajta emberi imitáció. A szellemek megjelenését igényes fényhatások, színpadtechnikai megoldások kísérik.
Szereposztás:
Rádiós: Zayzon Csaba
Süni: Baranyi Hanna
Mamóka: Oravecz Edit
Barrabás B Barrabás, a gengszter / Révész, aki külsőleg azonos Barrabással: Keresztesi László
Herceg, szellem, 550 éves: Koscsisák András
Kölyök, szellem, 530 éves: Kovács Ágnes Magdolna
Lámpás, szellem, 670 éves: Egyed Brigitta
Meglökő, szellem 560 éves: Farkas-Csányi Attila
Témüller, önkéntes: Kiss T. István
Detektív: Kiss Dávid
Üteg: Molnár Ervin
Robinson, a gép: Szelle Dávid
Alkotók:
Díszlettervező: Kovács Yvette Alida
Jelmeztervező: Justin Júlia
Korrepetitor: Regovics Zsuzsa
Koreográfus: Krámer György
A rendező munkatársa: Kiss Dávid
Rendező: Vándorfi László
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra indul lelkiismeretének útvesztőjében. Az útvesztő végén újabb választás elé kényszerül – hogy jól választ-e, avagy sem, döntsék el Önök!
Egy különleges zenei utazásra hívja Önöket a Budafoki Dohnányi Zenekar a tengerentúl inspiráló hangzásvilágába. Az est a huszadik századi amerikai zene sokszínűségét mutatja meg, Gershwin, Bernstein, John Adams és Grofé művein keresztül. A koncert egyszerre idézi meg az álmodozás, a szabadság és az újrakezdés eszméjét.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
Dumaszínház est
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
