Ha Angyal Linda édesanyja nem vezető óvónő, s egyik kollégája nem Jakubovics Judit, a KiViSzI Színházi Műhely vezetője, rendezője, aki hosszas rábeszélés után elcsalogatta az alig több mint tízéves kislányt egy próbára, akkor most, másfél évtizeddel később bizony aligha készülne élete első jelentős prózai alakítására, Martha szerepének megformálására Albert…
Jelenleg nincs futó program!
Ha Angyal Linda édesanyja nem vezető óvónő, s egyik kollégája nem Jakubovics Judit, a KiViSzI Színházi Műhely vezetője, rendezője, aki hosszas rábeszélés után elcsalogatta az alig több mint tízéves kislányt egy próbára, akkor most, másfél évtizeddel később bizony aligha készülne élete első jelentős prózai alakítására, Martha szerepének megformálására Albert Camus „Félreértés” című drámájában a Zenthe Ferenc Színház társulatával. Esetleg annak ellenére maradt volna távol a színpadtól, hogy anyai nagymamájától szép énekhangot örökölt s a családban többen is – így Deák István versmondó – vonzódtak a művészetekhez – s ő maga is – lévén a Kodály Zoltán Általános Iskola tanulója – fellépett énekversenyeken.
Nehezen ugyan, de Angyal Linda beadta a derekát és elment a KiViSzI próbájára. S az ott tapasztalt légkör olyan hatást gyakorolt rá, hogy örökre elhegyezte magát a színházművészettel. Egy évig csak figyelt, tanult, míg végül kapott egy egymondatos szerepet Böjte József a „Hold gyermekei” című darabban. Már lényegesen nagyobb feladat jutott neki a Kipling-regényből Dés László-Geszti Péter-Békés Pál által írott „A dzsungel könyve” című musicalben: Bagirát, a fekete párducot személyesítette meg, s hogy nem akárhogyan, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy évek távlatából is sokan emlékeznek és emlékeztetik erre a szerepére. Aztán egyik főszereplője volt a „Színésznők” című darabnak, majd a Várkonyi Mátyás-Miklós Tibor kemény rockja, a „Farkasok” és a helyi szerző, Varga László tanulságos, lírai „Jeremy”-je következett. Az utóbbi két musical különösen nagy sikert közönségsikert aratott és még inkább elmondható ez a Vajda Katalin szövegkönyvéből készült, olasz slágerekkel telitűzdelt „Anconai szerelmesek” ről, amelyben Angyal Linda Druszilla római lány „átváltozásos” szerepét játszotta illetve alkalmasint még mindig játssza. Részese volt Varga László „Kapuk” című játékának is, amivel megnyitották a Csics Györgyről, a legendás acélgyári Petőfi színjátszók egyik rendezőjéről elnevezett stúdiószínpadát a Karancs utcában. 2006-ban a csoport tagjainak értékítélete alapján megkapta a „Közösségét – közönségért”-díjat. 2008-ban a Salgótarjánban rendezett „Új hangok” országos fesztiválon mintegy negyven résztvevő közül az első helyet érdemelte ki. A második helyezett a szintén „KiViSzI”-tag, Hudoba Péter lett. Angyal Linda 2010-ben csatlakozott az ugyancsak Jakubovics Judit irányításával működő Boróka Bábszínházhoz is. Igazából munka közben tanulta meg a bábozást. Csinált több koreográfiát is – többek között az „Anconai szerelemesek” számára – 2011-től pedig a csoport stúdiójában már táncot is tanított a gyerekeknek, a kezdő lépéseiket megtevőknek.
A KiViSzI-ben végzett tevékenységével mintegy párhuzamosan zajlott Angyal Linda egy másik élete is. Miután sikertelenül felvételizett Szombathelyen színésznek, az ILS-ben tanult szoftver-üzemeltetést, amit elsősorban az angol nyelv miatt vállalt fel. 2006-tól 2009-ig Budapesten a Hetényi Gézáról elnevezett – ma már Nemes Nagy Ágnes nevét viselő – humán szakközépiskolában úgynevezett színész II szakképzésben vett részt. Rangos tanárai voltak – köztük Gyevi Bíró Eszter, Goda Gábor – akiktől színpadi mozgást, drámapedagógiát tanult, a táncművészetbe viszont a New York-ban is iskolázott Szoboszlai Csilla vezette be. Gyakorlatra a Stúdió K Színházba jártak. Az iskola hírnevét a 2007-ben bemutatott Frederico Garcia Lorca-adaptáció, a Pap Gábor rendezte „Vérnászszertartás” hozta meg a Hetényi 14 Csoportnak, majd 2009- ben az első végzős osztály tagjaként Angyal Linda részese volt a három részből – egy kabaré-összállításból, „A tavasz ébredése” című Frank Wedeking darabból és egy Csehov-válogatásból – álló, csaknem ötórás vizsgaelőadásnak. A középső, Vidovszky Györgv rendezte rész úgynevezett beavató előadás formájában két évig volt műsoron a Karinthy Színházban. 2008-ban néhány társával Budapesten alakítottak egy musical-formációt, amivel sokat léptek fel, többek között Salgótarjánban a József Attila Művelődési és Konferencia- központ színpadán is a dr. Ferkó Attila által, zeneszerzői minőségében szervezett jótékonysági esten.
Az idén nagyot fordult a világ Angyal Lindával. Bár előző szerepeit megtartotta a KiViSzI-ben, változatlanul baráti viszony fűzi Jakubovics Judithoz s alkalmasint máshol, más keretek között is fellép, mostanság a Zenthe Ferenc Színház tagjának tudhatja magát. Egyrészt az a nagy kihívás vonzotta ebbe a társulatba, hogy aktívan hozzájárulhasson Salgótarjánban a színházteremtés izgalmas, felemelő folyamatához – ahogyan fogalmazott: a csodához – másrészt szerette volna kipróbálni magát jelentős prózai szerepben. S erre a lehetőségre nem is kellett sokáig várnia, mert – mint fentebb már szó volt róla – a Camus-drámában megkapta az egyik főszerepet. Most a többiekkel – akik gyorsan befogadták s akikkel jó együttdolgozni – izgatottan várja a „Félreértés” november 27-i bemutatóját, illetve az előző napi nyilvános főpróbát. Annál is inkább, mert az előadás megdöbbentő – sajnos manapság is aktuális – szituációkra épül s a szerepformálás olyanynyira felzaklatja, megviseli lelkileg, hogy hazamenve hosszú időnek kell eltelnie, hogy eltávolodjon Martha alakjától. Levezetésként jól jön egy kis zene párjával, Horváth Gábor dobossal, hangszerésszel, akivel együtt játszanak Quillemore nevű együttesükben...
