Teater

Bernard Slade: Jövőre Veled ugyanitt

A Pesti Művész Színház vígjátéka

A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.

Bernard Slade 1975-ben írta Jövőre veled ugyanitt című vígjátékát, amelyet Tony-díjra jelöltek, majd a filmadaptációjáért az Oscar-jelölést is begyűjtötte. A darab több mint 1400 előadást ért meg a Broadwayn, a világ több országában is bemutatták.

Az elhunyt nagymama után maradt két szoba-hallban kezdheti meg önálló életét a két ifjú szerelmes, Tomi és Zsófi. A fiú szülei, Annamária és Károly mindent megtesznek, hogy a fiatalok számára otthonossá alakítsák a lakást, ám egy elfelejtett macska miatt elveszíti örök nyugalmát az elhunyt és bosszúszomjas kísértetként tör borsot gondatlan rokonai orra alá.

Bernard Slade 1975-ben írta Jövőre veled ugyanitt című vígjátékát, amelyet Tony-díjra jelöltek, majd a filmadaptációjáért az Oscar-jelölést is begyűjtötte. A darab több mint 1400 előadást ért meg a Broadwayn, a világ több országában is bemutatták.

Hét művész, hét különböző nézőpont és kifejezési forma egyesül ebben a műsorban, hogy közösen beszéljünk a hagyományainkról. Magyarország legszebb táncai, zenéi kerülnek terítékre új folklórelőadásunkban, mely határon túli táncantológiáink ívét hivatott méltón zárni.

Ha bármilyen összefüggésben elhangzik Jókai neve, nagy valószínűséggel megjósolható, hogy a legtöbb emberből aligha vált ki semleges érzést. A kötelező olvasmányokból származó élményeken túl azonban nemcsak rendkívül gazdag életműről, hanem izgalmas írói karakterről is beszélhetünk esetében.

FŐBB SZEREPEKBEN: Kuncz Feri: Sándor Péter, Horn Mici: Varga Izabella, Kőnig: Hujber Ferenc, Vitay Tábornok: Szőke Zoltán, Vitay Georgina: Pásztor Virág

Az elhunyt nagymama után maradt két szoba-hallban kezdheti meg önálló életét a két ifjú szerelmes, Tomi és Zsófi. A fiú szülei, Annamária és Károly mindent megtesznek, hogy a fiatalok számára otthonossá alakítsák a lakást, ám egy elfelejtett macska miatt elveszíti örök nyugalmát az elhunyt és bosszúszomjas kísértetként tör borsot gondatlan rokonai orra alá.

Václav Havel cseh író, politikus, az 1989-es rendszerváltás emblematikus alakja, előbb csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök. A világpolitikát is befolyásoló európai gondolkodó volt, de drámaíróként, szépíróként is jelentős életművet hagyott maga után. Füsti Molnár Éva Jászai Mari-díjas színművész számos nagyszerű alakítása mellett ezúttal ismét rendezőként mutatkozik be az AUDIENCIA című egyfelvonásos dráma színrevitelével.

Az elhunyt nagymama után maradt két szoba-hallban kezdheti meg önálló életét a két ifjú szerelmes, Tomi és Zsófi. A fiú szülei, Annamária és Károly mindent megtesznek, hogy a fiatalok számára otthonossá alakítsák a lakást, ám egy elfelejtett macska miatt elveszíti örök nyugalmát az elhunyt és bosszúszomjas kísértetként tör borsot gondatlan rokonai orra alá.

Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó acciaccaturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok. De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégiscsak a nők voltak.

Bernard Slade: Jövőre Veled ugyanitt
A Pesti Művész Színház vígjátéka

És akkor hirtelen történik valami; valami rendkívüli, amire a teljes szakma és az olvasóközönség egy emberként kapja fel a fejét: megjelenik az eddig színpadi szerzőkként ismert egypetéjű ikrek Lesz majd minden című regénye.

Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.

A székely kapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld között. Három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal, faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok.

Szabad-e bejönni ide betlehemmel?
Előadják:
Becze Gábor, Gryllus Dániel, Major Gábor és Radványi Balázs

Mikor a betlehemesek karácsonykor házról-házra járnak, üdvözlő versük végén ezt kérdezik: Szabad-e bejönni ide betlehemmel? A Kaláka együttes karácsonyi hangversenyének kerete ez a betlehemes játék. A műsorban elhangzanak magyar és más nemzetiségű karácsonyi népdalok, régi egyházi énekek, karácsonyi versekre írott Kaláka dalok.

Ahogy a Karácsony minden generációnak ünnep, így ez az előadás is lehet esti templomi koncert, délelőtti gyerekműsor, vagy hétvégi családi alkalom.
„Ádventi koncertünket mindenkinek ajánljuk – Kányádi Sándort idézve – karon ülőtől botra támaszkodóig.” Gryllus Dániel

Politikusi szerepvállalása és korai halála már-már elfedte a tényt, hogy Szőcs Géza a legkiválóbb, legizgalmasabb kortárs költőink egyike.

A dráma a kommunikációképtelenségről beszél. Tudunk kérdezni egymástól? Egyáltalán akarunk? Van rá igényünk? Mitől tartunk? Vagy egyenesen félünk? Aztán meg már késő.

A műsor a Kolozsvári Magyar Napok tizedik évfordulójára készült.

A történet szereplői Doris és George, akik ugyan mással élnek házasságban, mégis minden évben egy februári hétvégét egymással töltenek, az évek során pedig a kaland mély emberi kapcsolattá válik.

A Michael Flatley által létrehozott Lord of the Dance 30 éves jubileumát ünnepli 2026-ban!

Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.