Színház

A Szomszédnéni Produkciós Iroda és Felméri Péter közös estje

A DEEPER a másik megismerésében való véget nem érő elmélyülés. Olyan ez, mint egy fraktál videó, minél közelebb kerülünk érdeklődésünk középpontjához, annál nagyobb távlatok nyílnak.

Hol van a határ diktatúra és szervezett iskolarendszer között? Hol van a határ felnőtt és gyerek között?

Egy téma, egy szakértő, egy hullámhossz. A Radar című előadásban feltérképezünk egy-egy számunkra érdekes témát. Meghívott szakértőnk segítségével elemezzük az aktuális álláspontokat, trendeket, elképzeléseket, és az improvizáció segítségével a radarképre teszünk mindent, ami felmerül a téma kapcsán.

HAJDU SZABOLCS: ERNELLÁÉK FARKASÉKNÁL a Látókép Ensemble produkciója

(a Hybridkult és az RS9 Színház Produkciója) Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert című műve alapján írta: Botos Éva

Csukás István - Szitha Miklós: GOMBÓC ARTÚR, A NAGY UTAZÓ zenés meseutazás két részben

Leonyid Zorin 1967-ben született darabja egyszerre idejétmúlt és időtlen. Hősei egy letűnt korszakban találkoznak, a II. világháború utáni Moszkvában. A véletlen sodorja egymás mellé őket egy Chopin-koncerten, és mire a koncert véget ér, a lengyel zeneakadémista lány és az orosz, bortermesztést tanuló fiú egymásba szeretnek.

A Bethlen Téri Színház és a Manna produkciója.

Róma, 1938. május 8. különleges nap a fasiszta Olaszország népének, hiszen ezen a napon látogat a Führer Mussolinihez. Antonietta, a nagycsaládos háziasszony egy véletlen folytán megismerkedik a szomszédban lakó titokzatos férfival, Gabriele-vel, akiről nyugtalanító pletykák keringenek.

Mire vágyik egy magányos nő? Hogy valaki végre szépnek, vonzónak, okosnak lássa. Miért menekül mégis a férfi elől, aki pontosan ezt a tükröt tartja elé? Mert már bizalom vesztett? Mert azt hiszi, hogy csak egy könnyű éjszaka reményében hazudnak neki?

Miért nem tudjuk megőrizni a szerelmet, az inspirációt, az intimitást? Miért végződik a házasságok csaknem fele válással? Hogyan veszítjük el egymást? Mi történik velünk és bennünk ezen az úton? Mit ronthatunk el?

Bányabezárás, munkanélküliség, kilátástalanság. Alkoholba és öngyilkosságba menekülő, lelkileg összeroppant emberek. Székelyföld? Magyarország? Nem a helyszín számít. Székely Csaba Bányavidék-trilógiájának első darabja, a Bányavirág nem azt a nosztalgikus-idilli képet erősíti, melyet Erdéllyel szokás azonosítani. Az író fájdalmasan groteszk humorral és erős öniróniával tárja elénk a székely kapuk mögötti világot. A világot, ahol a romlás lassan mindent elér.

a Budapesti Anarchista Színház előadása "Mivel a kultúrák közötti kommunikáció lehetetlen, ezért meg kell próbálnunk." - Tadashi Suzuki

Az előadás pont olyan vagány, mint a címe, és Stefanovics Angéla nem is igazán színésznő benne, inkább ő maga a darab, a kezdet és a végkifejlet.

Dumaszínház est

Winkler Róbert önálló estje

A Sötétben Látó Tündér nemcsak születéséről mesél, hanem elárulja azt is, hogyan tanult meg látni a sötétben. Mesél Tökmag királyfiról, aki képes volt elmenni a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének legsötétebb szegletébe egyetlen üveg lekvárért. Csakhogy ez a lekvár nem közönséges lekvár volt: az üvegben lakott valaki…

Napjainkra nehéz feladattá vált tartós, megelégedett társkapcsolatban élni, mert azok az összetartó erők, amelyek egy férfi-nő szövetséget anno megerősítettek, szinte semmivé foszlottak...

A Végzetes szépség öt színésznőről szól, és arról, miként élik meg a szépséghez fűződő, hol visszataszító, nevetséges, költői vagy zavarba ejtő viszonyukat. A produkció performansz, próza és dalok mozaikja, egyben élénk kép egy generációról, amely nagy figyelmet fordít saját imázsára, és követi a parancsot, miszerint szépnek kell lenni.

Fekete humorral, sok-sok zenével és tánccal avat be minket egy család három generációjának groteszk élettörténeteibe. A verbalitás és mozgás nyelvét cserélgető szereplők szinte észre sem veszik, hogy elhallgatott dolgaikról mennyi mindent megtudhatunk az apró rezdüléseik, gesztusaik alapján is,- mint egy jól elkapott pillanatból egy fotón egy albumban.

Nem véletlenül nevezik Ray Cooney-t az angol Feydeau-nak. A közel ötven éve, 1969-ben írt vígjátékuk folyamatosan műsorán szerepel a világ színházainak. Ez sem véletlen.

A váratlan fordulatokban, felismerésekben és mulatságos epizódokban bővelkedő történet során további kérdések merülnek fel. Milyen problémákkal küzd egy operaházi balett-táncos, meddig lehet bírni 10 méterrel a felszín alatt a jeges Dunában búvárfelszerelés nélkül vagy, hogy mi történt Velencében ’85 nyarán...

A Színház és Filmművészeti Egyetem végzős rendező-koreográfus hallgatói Horváth Csaba és Selmeczi György irányításával Bartók emblematikus zongoraműveiben tárják fel a drámai motívumok egész sorát; egy-egy lehetséges történet kibontását a hangjegyek sokak számára titokzatos világából. Rendkívüli estjükön olyan fogódzókat kínálnak Bartók művészetének megértéséhez, melyek valóban csak a színház és a mozgásművészet eszközeivel lehetségesek.

A Tündérlaki lányok egy kedves pesti mese négy gyönyörű lányról, akik a szerelmet, a boldogságot, a boldogulást keresik az épp világvárossá érett Budapesten – nem sokkal az első világháború kitörése előtt

dokudráma szó szerint

A cselekmény a jugoszláv király elleni sikeres marseille-i merénylet napjaiban, 1934 októberében indul Budapesten, azokban a napokban, amikor a jugoszláv hatóságok százszámra űznek át délvidéki magyarokat a határon.

egyszemélyes dokumentum-dráma Az Örkény István Színház és a Pinceszínház közös produkciója

Dumaszínház est