Összes kategória

1989-ben, több mint harminc év elhallgatás után sírok és történetek tárultak fel a nyilvánosság tekintete előtt.

Dosztojevszkij műve krimiket meghazudtoló feszült izgalmával, a legtisztább erkölcs és a legalantasabb galádság, az isteni rend és az ördögi fertő, a szellemi fejlődésben hívő és a kiégett értelmiség, valamint a megértés és a nihilista elutasítás sistergő összecsapását és egyben mélyen elgondolkodtató filozófiáját kutatja.

Fejes Endre 1969-ben megjelent igaz történeten alapuló regénye mára a magyar irodalom egyik klasszikusának számít. Készült belőle filmes adaptáció, valamint a budapesti Vígszínházban született zenés színpadi változat Presser Gábor dalaival.

Huszár Zsoltra emlékezve.

Megtörtént Palesztínában, i.sz. 39 -41 ben. A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak.

Székely Csaba maga mondta, hogy színdarabjai írásakor különösen érdeklik a sorstragédiák, a megtépázott, tönkrement egzisztenciák, illetve bármiféle – családi, társadalmi – hatalmi mechanizmus működése, az emberi manipuláció természetrajza. A Semmi se bánok főszereplője az egykori román titkosrendőrség ma már nyugdíjas tagja.

A híres boldogságról és boldogtalanságról szóló kezdőmondat helyett Dejan Projkovszki rendezése a szerelem és a szenvedély fatalizmusára helyezi át a hangsúlyt, igazi női Hamletté gyúrva Karenina alakját.

Attól, hogy a bűnösök revizoruknak épp egy náluk is nagyobb szélhámost hisznek, lesz a darab egyedülállóan szórakoztató fricska és másfél évszázada érvényes társadalmi szatíra.

Nyilván igen, hiszen boldogan felkiáltok az utcán, ha nínós autót látok… gyakran érzek kakiszagot, akkor is, ha nincs... hangosan jelzem a zebránál, hogy zöld, aztán rájövök, hogy egyedül vagyok… a wc ajtaját automatikusan nyitva hagyom, sajnos a nyilvánosakét is… ringatom a bevásárlókocsit… és még folytathatnám, de a többiről nem szoktak beszélni. Miért nem? Én csak azért is elmondom!

A háború kitörése óta Mátraszentannán a legbiztosabb dolog talán az, hogy sokakat várnak haza. Ez a hazavárás még Mátraszentannánál is biztosabb. Nehéz eldönteni, hogy létezik-e Mátraszentanna, hiszen akár rajta van a térképen, akár nincs, ugyanazok a dolgok esnek meg ott is, amik a valóságban bármikor megtörténhetnek.

A darab főhőse egy hivatása gyakorlásában ellehetetlenített színésznő, aki annak ellenére megpróbál nem félni és szabad lélekkel élni, hogy a hatalom folyamatosan megfigyelteti és „Pornó” fedőnév alatt nyilvántartatja mint célszemélyt.

A dráma alapja Herczeg Ferenc legizgalmasabb regénye, melyet az Akadémia ajánlásával háromszor terjesztettek fel irodalmi Nobel-díjra. Témája: „Kaland, ármány és szerelem a török félhold árnyékában…”

A mű három idősíkot ölel. A jelen Nyáregyháza, a távoli múlt és a híres Fedák per.

Alessandro Baricco: NOVECENTO
monodráma
Műsoridő: 1ó 40p

Megpróbáljuk elmesélni milyen az, amikor nem tudunk mesélni. Amikor az ember nem tud enni, aludni, olvasni. De más mesélnivalónk is van, például a nőiségről, furcsa bulikról, megközelíthetetlen férfiakról és gazdag írónőkről.

„Amit a legkisebbel tesztek, azt velem teszitek.”
A 10 című darabban tíz sorsot látunk, tíz morális dilemmát, tíz nyilvános „gyónást”.

TÁP Tilos az Á Performansz Színház és Stúdió K Színház eseménye.

A közönség minden este megtölti a kabarét. A kabaré kedvelt társasági szórakozóhely. A kabaréban sokszor van politikai humor is.

Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt. Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!

Knut Hamsun, norvég író. Koszorús nemzeti költő és náci-kollaboráns hazaáruló. 30 évesen megírja Éhség című regényét, 60 évesen irodalmi Nobel-díjat kap. 85 évesen nekrológot ír a halott Hitlerről.

A nagybőgő egy közvetlen beszélgetés a zenész és a néző között.
A nagybőgős őszintén vall az életéről, szerelméről, a zenéhez, társadalomhoz fűződő viszonyáról, gyengeségeiről, vagy éppen játszik a hangszerén.

Egy nő története. Egy nő lányának a története. Egy nő anyjának a története. Egy nő apjának a története. Egy kapcsolat története. Egy másik kapcsolat története. Ha mindkét oldalról elveszünk mindent, akkor marad az X. Háy János az illúziókat veszi el, és amit cserébe ad, az az igazság. Hogy ez tetszik-e, avagy sem: az = X

Gryllus Dorka és Simon Kornél • Zenés szövegszínház Dobray Sarolta Üvegfal című könyvéből

A művet külön kell választani a művésztől. Önzetlen zseni nem létezik. Bántalmazók nélkül üresebb lenne a világ. Ha vállalod magad, jobb ember leszel. Jó emberekkel jó dolgok történnek. Vagy?

„Országomat egy lóért!” – hangzik el Shakespeare egyik leghíresebb mondata a Ill. Richárd végén. Richárd, Gloster grófja, eltökéli, hogy megszerzi magának Anglia trónját. A béke unalmas neki. Mesterien szövi a hazugságok egyre sűrűbb hálóját, melyen lassan mindenki fennakad, aki az útjába áll. Élvezettel játssza a gonosz szerepét, és fondorlatos terveibe folytonosan bevonja a nezőt, aki szemtanúja lehet egy páratlan zsarnok felemelkedésének és bukásának.

Egyáltalán nem mindegy, ki áll be a Büdös Gizi lagziján vonatozni... hogy ki, ki mögé kerül – Nándi szempontjából pláne nem mindegy. Nándi szülei, Attila és Éva ezen a rendezvényen jönnek össze, miután a vonat egymást követő kocsijai lesznek.

Voltaire 1759-es kalandregénye egyben filozófiai gúnyirat, a szerző éles kritikája a leibnizi optimizmus felhőtlen valóságszemléletéről. Ugyanakkor felnövéstörténet is: egy fiú a szerelmet kergetve verekszi át magát a világon, és eközben elveszíti ártatlan önfeledtségét.

Az előadás a Dollár Papa Gyermekeitől megszokott intim és közvetlen formában vizsgálja a hétköznapoktól megcsömörlött viszonyokat. A cél, hogy a próbák során megértsük és megszeressük ezeket a karaktereket, hogy aztán legalább egy-egy rövid pillanat erejéig a nézők is szerethetőnek lássák őket.

Lev Tolsztoj azonos című regénye alapján a színpadi szövegkönyvet írta: Balassa Eszter és a társulat.

A IV. Henrik története 20 évvel a színpadi események előtt kezdődik, amikor egy fiatal arisztokrata – színész hajlamának engedve – egy jelmezes lovas felvonuláson balesetet szenved. Másnap abban a tévképzetben tér magához, hogy ő IV. Henrik, a középkori német római császár, aki egész életében viszályban állt a pápával és akihez a legendás Canossa-járás is köthető.

Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert című komédiáját Morcsányi Géza fordításának felhasználásával színpadra alkalmazta: Balassa Eszter.

Egy nő, három férfi, huszonkét év. Dráma egy felvonásban. Világégéstől világégésig. Az elszakítástól a visszacsatolásig. Történik Szabadkán, a kisebbségi lét első két évtizedében. Korábbi nagysikerű előadásunkat felújítottuk és ismét játsszuk, megújult szereposztásban.

George Orwell 1948-ban írta meg disztópiáját, amely a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020-ban, a darab bemutatójakor pont 36 évvel leszünk a regény fiktív kora után.

Müller Péter szellemes, jó humorú darabjában Seress Rezső visszatér halála után oda, ahol életét, mint zongorista élte: a legendás Kispipába. Jön, hogy egész életét, s vele sok évtized magyar történelmét újra mesélje zenével, dallal és tánccal, jön, hogy „rendezze a cehhet”...

Nyolc hegymászó elindul, hogy felfedezze az ismeretlen szigetet és ott a világ legmagasabb hegyét, amelynek létezéséről eddig csak az emberiség mítoszaiból lehet hallani. Hogyan lehetséges, hogy senki nem találta meg? Mi lesz velünk, modern emberekkel ezen a szigeten? Ha létezik itt egy fej-lettebb civilizáció, hogyan léphetünk kapcsolatba vele?