Jegyvásárlás
13 Esemény
Összes kategória
29 program
A piacozó Monori jelmondata: “akinek aranya van, annak mindene van”… de mi váltható meg egy rúd arannyal: egy lány élete, az unoka jövőre, a vej lelépte…?
Oresztész szereti Hermionét, aki szereti Pürrhoszt, aki szereti Andromakhét, aki szereti Hektórt, aki halott...
George Orwell 1948-ban írta meg disztópiáját, amely a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020-ban, a darab bemutatójakor pont 36 évvel leszünk a regény fiktív kora után.
„Haumann Péter és Jordán Tamás emlékezetes produkcióinak nyomában most Makranczi Zalán rugaszkodik neki az egyszemélyes vállalkozásnak, amely titkon a színház (és a politika) legfontosabb kérdését firtatja: tud-e hatni a közönségre (és a közösségre) az őszinte és okos szó? Az előadás aktualitása tehát garantált, és napjainkhoz illő Makranczi fiatal és dühös Szókratésze is.
„De mi a célja az örökös kóborlásnak? (…) Talán semmi. Olykor mégis azt hiszem, van valami titokzatos célja. Olykor úgy gondolom, mi egy láthatatlan kincset viszünk magunkkal, amelynek bizonyos időre el kell érkeznie valahova. Most mi visszük, – ha kidőlünk, vállára veszi más, – de egyszer csak elérkezik oda, ahol szükség van rá.”
Egy egész népet fogva tart a kollektív bűntudat egy olyan bűn miatt, amit nem is ők követtek el. Rettegésben élnek, a szabadgondolkodás és a tolerancia tiltott dolgok. Bárki, bármikor megfélemlíthető. Mindenek fölött a zsarnoki hatalom áll. A szabadság, a saját döntések, valamint ez utóbbi következményei, és a velük való szembenézés veszélyes terep.
Lionel kiváló beszédtanár, nem ismeri a kudarc fogalmát. Bertie szerény, csendes fiatalember és kissé beszédhibás… nem mellesleg, ő a brit trón várományosa a II. világháború küszöbén. Vajon felnő valaha a feladathoz, hogy karizmatikus és kiváló szónok apja helyébe lépjen?
1919. Történetek, emberi sorsok a történelem színpadán. 101 évvel később pedig az Udvari Kamaraszínház színpadán, Tizenkilenc c. legújabb előadásunkban próbáljuk felidézni némi humorral és szerelemmel fűszerezve ezeket a történeteket és emberi sorsokat.
egyszemélyes dokumentum-dráma Az Örkény István Színház és a Pinceszínház közös produkciója
Egy krími üdülőhelyen alkoholmérgezést kap a helyi lakosság véréből mintát venni érkezett amerikai ügynök, egy apa saját példájával teszi világossá a fia számára, mi az élet értelme, egy nő romantikus szerelemről álmodik, de sivár magány lesz a sorsa, egyetlen lánya is elhagyja..
A dráma alapja Herczeg Ferenc legizgalmasabb regénye, melyet az Akadémia ajánlásával háromszor terjesztettek fel irodalmi Nobel-díjra! Témája: „Kaland, ármány és szerelem a török félhold árnyékában…”
"A vizsgálódás nélküli élet, nem embernek való élet." - üzeni nekünk Szókratész.
A Nyíregyházán gyakran vendégeskedő Szőcs Artur állította színpadra ezt a remekművet, színházunk névadója, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából, Ari Nagy Barbara szövegváltozatában, a Jászai-díjas Mertz Tibor vendégszereplésével.
Kocsis István : Megszámláltatott fák Dráma két részletben
A mű korokon átívelő központi kérdése: képes lehet-e valaha is az ember az eszményi, harmonikus társadalom megteremtésére? Vagy a történelem az ördögnek osztja majd a nyerő lapokat?
Wass Albert műve nyomán színpadi játék két részben
Brunhilde Pomsel 1933-ban lépett be a Nemzetiszocialista Pártba. Nem elvi meggyőződésből, kizárólag a karrierje érdekében. A Propagandaminisztériumhoz került, Joseph Goebbels titkárnője lett.
Egy nő, három férfi, huszonkét év. Dráma egy felvonásban. Világégéstől világégésig. Az elszakítástól a visszacsatolásig. Történik Szabadkán, a kisebbségi lét első két évtizedében. Korábbi nagysikerű előadásunkat felújítottuk és ismét játsszuk, megújult szereposztásban.
Drámánk egy zárt világban játszódik. Hőseink élettere, gondolkodása többnyire beszűkült. Kitörési vágyuk a változ(tat)ástól való félelmük által korlátozódik. A kinti világgal szemben inkább kapcsolataik dinamikájából származó ingerek befolyásolják őket.
A cselekmény a jugoszláv király elleni sikeres marseille-i merénylet napjaiban, 1934 októberében indul Budapesten, azokban a napokban, amikor a jugoszláv hatóságok százszámra űznek át délvidéki magyarokat a határon.
Egy házasság, melyen átgázol a történelem. Egy szépasszony, aki könnyed lábbal táncol az érte epekedő urak gyűrűjében. Történik a múlt század második évtizedének elején, utolsó koronázott királyunk két hazatérési kísérlete között, Erdélyben és a Székesfővárosban.
Mire vágynak a nők és mi történik, ha azt meg is kapják? Nos, akkor kiderül, hogy valóban mire is vágynak. Mindezt egy zenés vígjátékba öltöztetni már ötlet szinten is parádés.
Mire vágynak a nők és mi történik, ha azt meg is kapják? Nos, akkor kiderül, hogy valóban mire is vágynak. Mindezt egy zenés vígjátékba öltöztetni már ötlet szinten is parádés.
A nyers igazsággal való kényszerű szembesülésen túl, a lelki és érzelmi megtisztuláson át, a végső összetartozás katarzisában lehetséges feloldódás megélésére hívja és várja a fiatal és idősebb generációkat az előadás...
"...sűrűn lapozván a drámairodalmat, Rómeó és Júliától a királydrámákon keresztül III. Richárdig értem, egyre jobban nyomasztott az a tény, hogy a lendületes, fordulatokban gazdag történelmünk miért nincs színpadra írva? Hogyan juthatott el egy olyan közösség, mint a magyar, amely oly sok évszázadon keresztül szinte folyamatosan fegyverrel védte hazáját, egy sorsdöntő háború végén az önkéntes önlefegyverzésig, a pacifizmusig, majd a nemzeti önpusztításig?"