Mozi

Inés, az Indiában élő spanyol művész ráakad A szultána álma című sci-fi történetre, amelyet Rokeya Hossain 1905-ben írt. Az utópisztikus elbeszélés színhelye Ladyland, ahol a nők uralkodnak, míg az elkülönülten élő férfiaknak házimunkát kell végezniük. Inést teljesen elbűvöli a történet, ezért felkerekedik, és bejárja az országot, hogy megkeresse az egyetlen helyet, ahol a nők békében élhetnek.

Megjött apuci! 2.

amerikai vígjáték, 100 perc, 2017

Paulette bűntudatot érez, amiért igazságtalanul megbüntette a lányát, Lindát, és bármit megtenne, hogy kiengesztelje. Elhatározza, hogy lecsós csirkét készít neki, még ha nem is tudja, hogyan kell. De honnan szerezzen csirkét egy olyan napon, amikor általános sztrájk van? Kezdetét veszi Paulette és lánya csirkebeszerző akciója tyúkóllal, dinnyeszállító kamionnal, túlbuzgó rendőrrel és allergiás kamionsofőrrel, melynek során gyakorlatilag az egész szomszédságot bevonják a műveletbe.

Vadászidény
(magyarul beszélő francia-belga vígjáték, 101 perc, 2023) (12)

Eredeti cím: Comandante

olasz háborús filmdráma, 122 perc 16+

Karmester varázspálcával ( film 70’ 2024)
Fischer Iván életpályája
p r e m i e r

A klub 2024-es évét Csillag Ádám Mostohák című filmjével kezdtük, és decemberben a rendezőnek szentelt maratonnal zárjuk. Csillag figyelő, jelenlevő, hosszan elbeszélő rendezői attitűdjét szem előtt tartva most nem egy, hanem három történetét mutatjuk be, melyek jól jellemzik témaválasztásait, érzékenységét.

magyar dokumentumfilm, 106 perc, 2015
magyar nyelven

Magyar nyelven, felirat nélkül

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Az oxfordi Ashmolean múzeum jelentékeny időszaki tárlata adta az ötletet, hogy a Tokió művészete című Exhibition on Screen epizódban bemutassuk a 400 éves Tokió hihetetlenül gazdag kultúráját: Hokuszai és Hiroshige finom fametszeteitől kezdve a pop art stílusú plakátokon, a kortárs fotóművészeten, a mangán, a filmművészeten át egészen a napjainkban, az utcán készülő műalkotásokig.

amerikai romantikus vígjáték , 138 perc, 2006

Főszereplők: Cameron Diaz, Kate Winslet, Jude Law, Jack Black

2024-ben a Budapest 150 programsorozathoz kapcsolódva válogattuk a filmeket. Mindenkit szeretettel várunk, aki kíváncsi és szeretne mindig valami újat és újat tanulni, a múltat, a jelent és a jövőt egységben, teljes szépségében látni.

Út a díjesőig
(magyarul beszélő spanyol vígjáték 114 perc, 2021)

Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.

Múlt karácsony

angol-amerikai romantikus vígjáték , 102 perc, 2019

A Royal Ballet ragyogó A diótörő produkcióját Peter Wright alkotta meg 1984-ben Lev Ivanov eredeti koreográfiája alapján, és bátran kijelenthetjük, azóta is Európa-szerte a legkedveltebb balett-előadások egyike. Csajkovszkij tündöklő muzsikája, a káprázatos jelmezek és díszletek és a Royal Ballet magával ragadó tánca minden korosztály számára igazi karácsonyi élménnyé teszik az előadást. Egy igazi klasszikus, kihagyhatatlan alapmű a karácsonyi időszakban a család apraja-nagyjának.

Magyar nyelven, felirat nélkül

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Tibor azóta szerelmes Alízba, mióta a nő előszőr bevitte a ruháit a tisztítóba. Kedd volt, esett az eső. Vizes haja rátapadt a homlokára. A férfi legszívesebben sosem mosná ki Alíz ruháit, mert azoknak orgona illata van. Melodráma három képben.

Az animációs filmek mindig is nagyon erősen kötődtek a paródia műfajához. Nepp József Hófehérke-parafrázisa nemcsak az addigra kultikussá vált Disney-mesének tart görbe tükröt, hanem észrevétlenül belecsempészi a legendába a hamisítatlan kelet-európai ízt is.

Leonardo da Vinci a világ legismertebb művésze. E film fókuszában, amely halálának 500. évfordulója alkalmából készült, páratlan festményei és rajzai állnak.

Szeretnénk benneteket meghívni a 2025. február 15-én, szombaton megrendezésre kerülő 3 vetítéses animációs film rendezvényünkre. Találkozhatsz kedvenc videósaiddal is, ott lesz: ZsDav, DoggyAndi, Jánosik Gergő és Aida Vagyok.

Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.

Animációs költségvetéshez mérve szinte fillérekből készült el, nyelvezete olyan nyers, hogy még ma is kérdés, miként tudott egyáltalán a mozikba kerülni, sikere pedig semennyit sem halványult két évtized alatt.

Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.

Ha valaki kételkedne az amerikai álom létezésében, csak fussa át gyorsan Csupó Gábor életútját. A hetvenes években előbb rövid ideig a Pannónia Filmstúdióban dolgozott – többek között a Mézga család-sorozaton – majd egy bátor húzással az amerikai Hanna–Barberánál találta magát fázisrajzolóként.

Mi újat lehet még elmondani a magyar drámairodalom legtöbbet feldolgozott darabjáról? A jelek szerint nagyon is sokat, ugyanis Jankovics Marcell közel három évtizeden át dolgozott a mű animációs adaptációján, amelyben az aprólékos alkotói vízió éppúgy szerepet játszott, mint a rendszerváltás utáni magyar filmipar korlátozott lehetőségei.

Mindenki maga dönti el, hogy mennyire kíván elmerülni Ruben Brandt rejtélyes világában. Van, amikor egyszerűen nem vágyunk többre, mint egy klasszikus, fordulatokkal teli krimire. Máskor pedig szeretjük megkapargatni a felszínt, és benézni a színfalak mögé: talán ezzel a fajta figyelemmel nyílik csak meg igazán a film.

Egy irgalmatlan erejű fiú, akinek meg kell tanulnia használnia különleges képességeit, feloldhatatlan világnézeti konfliktusban áll bátyjával, és eközben mindig az elesettek, a jók pártján áll. Ismerős? Akár egy 21. századi szuperhősfilm kivonatát is olvashatnánk, és nem is állnánk olyan messze az igazságtól.

Ha visszafelé nézzük Gauder Áron életművét, könnyen kapcsolatot találunk a két végpont, a Kojot négy lelke és a Nyócker között. Mindkettőben ott vannak az ősi rítusok, az időben lehet ide-oda utazni, a zárt közösség mindennapjait pedig végzetes külső veszély fenyegeti.

Még az animációs filmek műfajában is ritka pillanat az, amikor egy hazai produkció nem a legendákkal teli múlt megidézésén dolgozik, még csak nem is a jelen visszásságairól ad kórképet, hanem a jövőt festi le.

El tudjuk még képzelni, hogy milyen volt az, amikor nem lehetett utazni? Fiatalabb nézők számára talán felfoghatatlan. Na és az, hogy lehet utazni, de nincs rá pénz? Az már annál ismerősebb!