Koncert, zene

Francia sanzonok, párizsi hangulat: színház + zene.
FÉM. Egy hely, ahol a színházat nem csak nézni, hanem megélni is lehet. Nálunk a tapssal nincs vége a találkozásnak, hiszen a ruhatárban a rendezővel találkozhatnak, a kávézópult mögött az igazgató készíti el a kávét, a színészek pedig – szerepükből kilépve – a kávézónkban leülnek egy italra, hogy találkozhassanak Önökkel. Ez a Fém Színház.

Mackó kuckó bábos játszóház 2025. ősz
Bábos, anyanyelvi családi játszóház Bogyó és Babóca, Boribon, Kippkopp történeteivel, verseivel… és önfeledt játék régi időkből való mackókkal, játékszerekkel, bababútorokkal, hintalóval, autókkal.

Székely Edit, Amarbayasgalan Maral

Ez az esemény a "Bach-világegyetem" című egész napos előadássorozat ELSŐ része.

Ez az esemény a "Bach-világegyetem" című egész napos előadássorozat MÁSODIK része.

Székely Edit, Amarbayasgalan Maral

Ez az esemény a "Bach-világegyetem" című egész napos előadássorozat HARMADIK része.

Mága Zoltán Liszt Ferenc-díjas, Prima Primissima-díjas hegedűművész jótékonysági és művészeti tevékenységével népszerűsíti és hirdeti amagyar zenei kultúrát, ápolja szellemi örökségünket.

BRASSÓI-JŐRÖS ANDREA, ének
BÁLL DÁVID, zongora
SZABÓ PÉTER, cselló

Pannon Filharmonikusok koncertje, a Győri Filharmonikus Zenekar szervezésében

Műsor:

J. Sibelius: Valse triste a Kuolema-ból, op. 44, No. 1 6’
J. Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47 35’
***
S. Rahmanyinov: II. (e-moll) szimfónia, op. 27 60’

Közreműködik: Pusker Júlia – hegedű

Vezényel: Bogányi Tibor

Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal utolsó közös operája derűs és megható búcsú a tovatűnt, békebeli Bécstől, és hasonló érzést keltve tér vissza most a MET repertoárjára az Arabella – az idén elhunyt Otto Schenk 1983-as rendezésében.

Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal utolsó közös operája derűs és megható búcsú a tovatűnt, békebeli Bécstől, és hasonló érzést keltve tér vissza most a MET repertoárjára az Arabella – az idén elhunyt Otto Schenk 1983-as rendezésében.

A Liszt Központban!

Folytatódó hagyományok, új színek, csodagyerek zeneszerzők és tapasztalt komponisták a Concertino őszi hangversenyén! Pilz János ezúttal is sok szálon kapcsolódó műveket választott a BFZ vonószenekari sorozatának programjára.

A kétrészes koncerten a Népzene Tanszékhez kötődő fiatalok – egykori és jelenlegi hallgatók – mutatkoznak be. Bár a két zenekar művészi célkitűzései eltérőek, egy valami mégis közös bennük: a mély stílusismeret és a népzene feltétlen szeretete. Ezen az estén a két együttes repertoárja egymást kiegészítve nyújt kitűnő koncertélményt.

Műsor:
Kodály: Galántai táncok /
Liszt: I. (Esz-dúr) zongoraverseny /
Dohnányi: fisz-moll szvit op. 19 /
Liszt: II. magyar rapszódia

Lehel-bérlet 1. hangverseny

A Zeneakadémia zenekariművész-képzésében korábban fontos szerepet játszott a fúvószenekari repertoár és az ehhez szükséges speciális játékmód elsajátítsa. Hosszú szünet után, Szentpáli Roland művészeti vezetésével immár két éve ismét működik az intézmény koncertfúvós zenekara, melyet azért is hívtak ismételten életre, hogy napjaink zeneszerzőit új művek komponálására buzdítsák, ezzel is hozzájárulva a modern magyar fúvószenekari repertoár bővítéséhez.

terek, remények, lillák – hat képben

Barabás Lőrinc trombitás és zeneszerző

A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését. Koncertélményei hatására végül a nagybőgőt választotta, mert úgy érezte, így még közvetlenebbül képes kifejezni az emberi érzéseket. A nagybőgő egyre népszerűbb szólóhangszerként is, ezért Devich is nagy érdeklődéssel fordul az átiratok felé. A koncerten közreműködik a nemzetközi hírű zongoraművész, Palojtay János, akit Várjon Dénes generációja egyik legizgalmasabb egyéniségének nevezett.

Fazıl Say, Farkas Róbert

Adventi koncert a StEFREM otthonában

A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.