Koncert, zene

Az új esztendő hagyományosan kiemelkedő kulturális eseménye a Budafoki Dohnányi Zenekar évköszöntő hangversenye, amelyen a zenekar mindig különlegességeket mutat be. Ezúttal komoly komolytalanságokkal, féktelen jó hangulattal, zenei sziporkákkal, zenei finomságokkal készülünk elkápráztatni közönségünket. Legyen a vendégünk, ne szalassza el ezt az egyedi, tartalmas, vidám, zenés Újév-köszöntést!

A bécsi operett ezüstkorának két mesterét, Lehár Ferencet és Kálmán Imrét a Magyar Kincsek programján szerepeltetni egyszerre tűnhet meglepő – és mégis teljességgel indokolt döntésnek, hiszen műveik könnyed nemzetközisége és a büszkeségünkre alapos okot szolgáltató magyaros jellege egyaránt közismert.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar második zeneakadémiai bérleti koncertjére a leginkább illő jelző: izgalmas. Nem félnek vállalni a kihívást a szokatlan műsorválasztással, és tovább fokozzák a közönség kíváncsiságát napjaink zenei életének egyik „legvagányabb” hegedűművészének meghívásával.

Hamisítatlan angol válogatást ígér ez a koncert: két nevezetes és igen népszerű zenekari szám között egy hazánkban sajnálatosan ritkán megszólaltatott, felfedezésre érdemes versenyművel.

Modernség és hagyományhűség vitája: ehhez szól hozzá a Nemzeti Filharmonikusok Kobayashi bérletének első estje egy Schönberg-, egy Rachmaninov- és egy Brahms-művel. A cseh nemzeti érzés és a pánszláv mozgalom szószólóiként hangzanak fel Smetana és Janáček alkotásai – közülük a Glagolita mise becses ritkaság.

A Budafoki Dohnányi Zenekar hagyományos, budafoki újévi koncertje, sok meglepetéssel, zenei sziporkákkal. Vezényel és az est házigazdája: Hollerung Gábor

A koncerten a 19., 20. és 21. század egy-egy polihisztor kulcsfigurája jelenik meg: az operái szövegkönyveit is jegyző Wagner, valamint két zeneszerző-karmester-előadó, Stravinsky és Jörg Widmann. Szólistaként a Widmann-versenymű ősbemutatójának hegedűse, Christian Tetzlaff lép színpadra, akinek szenvedélyes és fékezhetetlenül virtuóz előadása iránymutató a Bachtrack kritikusa szerint. Az est karmestere a Colin Davisnél és Simon Rattle-nél tanult Robin Ticciati.

Arnold Schönberg múlt századi „Holdbűvölte Pierrot”-jának szövegét akár Parti Nagy Lajos is költhette volna, és most, az UMZE együttes felkérésére költi is. Legalábbis is a „folytatásét”. Dinyés Dániel népszerű operabeavató sorozatának különkiadásaként ezúttal a ‘Pierrot lunaire’-ről mesél majd, és zeneszerzőként hozzáteszi ehhez saját ‘Pierrot variációk’ című művét is.

Respighi: Róma fenyői Előad és vezényel: Hollerung Gábor

HEGEDŰS ENDRE Kossuth-, Liszt- és Cziffra-díjas zongoraművész zongoraestje

A zenehallgatók többsége ritkán gondol arra, hogy az orgona fúvós hangszer - pedig az, hiszen sípok szólaltatják meg hangjait, és számos olyan regisztere is akad, amely fa- és rézfúvósok hangját utánozza. Ha így van, akkor nagyon is kézenfekvő az a talán meglepőnek tűnő ötlet, amely szerint ezen a koncerten egymás társaságában lép fel egy nagynevű francia orgonaművész és egy világhírű rézfúvós együttes, amelynek tagjai neves bécsi zenekarokban játszanak - hiszen ez csak családi együttlét. Rokonok egymás közt.

Az új sorozatban kizárólag magyar dalok hallhatók, a csapat az elmúlt évtizedek legnagyobb hazai slágereiből válogatott és dolgozta át azokat a saját stílusára.

A Ferencsik bérlet összeállítói gondos munkát végeztek: a hangverseny-látogatók a zeneirodalom legnagyobb remekei – Schubert utolsó, „nagy” C-dúr szimfóniája, Schumann II. szimfóniája, Csajkovszkij b-moll zongoraversenye, Haydn Katona-szimfóniája és Mozart c-moll miséje – mellett ritkábban hallható művekkel is megismerkedhetnek, amelyek azonban joggal tarthatnak igényt a hallgatóság érdeklődésére.

Műsor: Beethoven: 1. (C-dúr) zongoraverseny, op.15 Elgar: Enigma-variációk, op.36

A koncerteken Székely Edit fuvolaművész, zenepedagógus beszélget a családokkal.

Mesteri szakértelem és művészi ihlet kettőssége jellemzi majd e koncert programját csakúgy, mint a fellépők együttműködését a pódiumon. Hiszen mindjárt a hangverseny első száma, Richard Wagner operájának nyitánya éppen ezt a két testvérerényt, valamint a művészi teljesítményhez olyannyira nélkülözhetetlen közösségi figyelmet és megerősítést állítja a középpontba.

A boldogságtól az eufóriáig, az élvezettől az eksztázisig igen széles a skála, de középen ott mosolyog szelíden és biztatón a vitán felül legnépszerűbb és talán egyben a legáhítottabb alapérzelem, az öröm. Ahány arca van az örömnek, az ezzel az érzéssel eltelt emberek is éppen annyiféle típusba tartoznak, vagyis nem feltétlenül ugyanaz a muzsika szerez örömet mindenkinek. Mi viszont biztosra megyünk: sokszínű zenei válogatásunkban mindenki megtalálhatja majd a kedvére való dallamokat.

Két kompozíció a XIX. század legelejéről; két nagyszabású egyházzenei alkotás; két öregkori mű; a misekomponálás praxisát évtizedeken át előszeretettel gyakorló két fivér, Joseph és Michael Haydn reprezentatív szerzeményei: ily sokféleképpen írható körül a koncert programja, amelynek megszólaltatására a Concerto Budapest Vashegyi Györggyel és az ő nemzetközi hírű Purcell Kórusával szövetkezik majd.

Ezen az előadáson a szólista Fassang László lesz, aki a Budapesti Vonósok társaságában Bach közkedvelt csembalóversenyét is megszólaltatja – természetesen orgonán.

Kifogyhatatlan kreativitás – írta Wolfgang Seifen koncertjéről egy lenyűgözött kritikus, és ha megnézzük a német orgonaművész műsorát, talán kicsit féltjük is: lehetséges-e ennyi rögtönzést vállalni egy estére, ráadásul ennyiféle stílusban? A hatvannégy éves muzsikusért azonban nem kell aggódnunk, ő ebben van otthon, számára az improvizáció az éltető közeg.

Rossiniről a legtöbb operabarátnak A sevillai borbély humora jut eszébe, meg a Hamupipőke, amely szintén vígopera. És persze a nyitányok. Ha komoly műre gondolunk, a magasztos Tell Vilmost idézzük emlékezetünkbe. Itt az alkalom, hogy rácsodálkozzunk a zeneszerző első itáliai és nemzetközi sikerére, amelyet életművének egyik elkötelezett értője, Stendhal a zeneszerző legnagyobb remekművének tartott. Ez is komoly opera, ráadásul korai mű, amely ezúttal a legilletékesebbek: a pesarói Rossini Operafesztivál művészeinek előadásában szólal meg.

„A GÖRÖG BEETHOVEN”

Az est sztárvendége ezúttal Szulák Andrea, a kiváló és népszerű énekesnő és televíziós műsorvezető, akivel a zenekar már több ízben adott teltházas koncerteket.

Ismét vendégünk lesz a chilei svéd mezzoszoprán, Luciana Mancini, aki a tavalyi nagy sikerű Orfeo-produkcióban a Bachtrack szerint az opera egyik kulcsfigurájává varázsolta karakterét, a Herbert von Karajannal is együtt alkotó, több mint százharminc ősbemutatót jegyző svájci karmester, Michel Tabachnik pedig kerek két év után áll újra a Fesztiválzenekar elé.

„A zene erő, mozgás, történés.” (Kierkegaard) – A zene maga a magyar virtus. Magyar zeneszerzők népszerű kamaraművei és külföldi zeneszerzők magyar vonatkozású darabjai.

A zenés utazáson a Concerto Budapest ütőhangszeres művésze, Iván Gábor kalauzolja végig a kicsiket, a jó hangulatért és a könnyebb megértésért pedig Méhes Csaba pantomimművész felel.

Izgalmas történet: egy zenekaré, amelyet nem sokkal a második világháború után elsősorban azért hoztak létre, hogy lemezeken játsszon. Nem csoda, hiszen az alapító az EMI legendás producere. Aztán persze minden másképp történt: a zenekar koncerteken is a világ egyik leghíresebbjévé vált (nem kis részben első vezetője, Otto Klemperer jóvoltából). Aki pedig a Müpában vezényli, ma a világ egyik legjobbja - az újító szellemű finn dirigens és zeneszerző, a nagyhírű északi karmesteriskola jeles képviselője: Esa-Pekka Salonen.