Koncert, zene

Tudnak a fúvós hangszerek énekelni? Hogyne tudnának! A világklasszis francia oboás, François Leleux is ezt bizonyítja, mikor saját átiratában szólaltatja meg hangszerén két halhatatlan Mozart-opera, A varázsfuvola és a Don Giovanni áriáit.

Hölgyek a zeneművészetben
Műsor: Női zeneszerzők, költők alkotásai, hölgyekről és hölgyeknek szóló művek műsoron.
Közreműködik: Kodály Kórus / Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán

Belgiumban született és élt minden idők egyik leghíresebb hegedűművésze Eugène Ysaÿe (1858-1931), aki a hegedű irodalmát is nagyszerű művekkel gyarapította.

„Jó és rossz egyszerre” – így ítélte meg fiatalkori műve, az 1951-es Concert Românesc minőségét Ligeti György, s ha érthetjük is, hogy a korszakra valló és modelljeit (például Bartók Román népi táncait) felismertető kompozíciót szerzője miért kezelte fenntartásokkal, ez az alkotás mindmáig méltán remekül megél a koncerttermekben – ami aligha mondható el az ötvenes évek legtöbb hasonszellemű darabjáról.

A cseh közönség méltán büszke a közel kilencven éves Prágai Szimfonikus Zenekarra. Nyitottság, sokoldalúság és a hazai repertoár anyanyelvi ismerete jellemzi az együttest.

A Holle anyó a Müpa 2020-as zeneműpályázatának gyermekopera kategóriájában nyert díjat. Szerzője, Csengery Dániel több színdarabhoz és filmhez - például a Liza, a rókatündérhez - komponált zenét, számos művével pedig kifejezetten a fiatalabb közönséget célozta meg.

AZ ÉRZELMEK UNIVERZUMA
Holst: Planéták

Nagyobbára a hazai ötvenes évek nemzeti klasszicista irányzatának reprezentánsa, ám helyenként már a majdani Ligeti György stílusjegyeinek megelőlegezője. Ez az 1951-es Concert Românesc, amelynek uralkodó népies divertimento-hangvétele végül egyfajta őrülési jelenetbe torkollik: „jó és rossz egyszerre”, ahogyan azt maga az erős önkritikával megáldott komponista vélte.

Aki ismeri a fuvolázás történetét, tudja, hogy a 19. század végén és a 20. században számos nagyszerű francia fuvolás működött: olyanok, akik meghatározó befolyást gyakoroltak e hangszer játékának történetére: Paul Taffanel, Marcel Moyse, Jean-Pierre Rampal – hogy csak a legnagyobbakat említsük. Hozzájuk csatlakoztak a francia svájciak, például Aurèle Nicolet.

Száz esztendeje született Ligeti György, a 20. század egyik legizgalmasabb, mindig új utakat kereső zeneszerzője. Erdélyben látta meg a napvilágot, a budapesti Zeneakadémia neveltje volt, 1956-os emigrációját követően érett művészete Nyugat-Európában bontakozott ki.

Előadók:
Anna Maria Kokits – zongora
Vezényel: Guido Mancusi

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje

Először alakítja a sevillai szoknyapecér szerepét a Metropolitanben Simon Keenlyside. A brit bariton a világ valamennyi jelentős dalszínházában fellépett, és New Yorkban is már két évtizede debütált.

2016 után újra felkerült a Met élő HD-közvetítéseinek műsorára az „operák operája”, méghozzá vadonatúj rendezésben, melyet a Tony-díjas belga Ivo van Hove jegyez. Az absztrakt közegbe helyezett és a történet árnyékos oldalának a szokottnál nagyobb figyelmet szentelő előadás debütáló karmestere az énekesnőként igen jól ismert Nathalie Stutzmann lesz, nagyszerű énekesi gárdát vezényelve

Mozart egyik legkedveltebb műve, a Kis éji zene című, vonószenekarra írott szerenád, valamint az 1779-ben Salzburgban komponált, sorrendben 33. szimfóniája fogják közre a kétkürtös versenyművet.

Elhangzanak többek között Ligeti György és Dubrovay László művei.

A varázsfuvola már hatodik alkalommal szerepel a Met élő HD-közvetítéseinek műsorán: Simon McBurney új rendezésében, amely a Julie Taymor által jegyzett, oly emlékezetes sikerű produkciót váltja fel. A vetítésekkel operáló, akrobatákat is felvonultató előadás karmestere.

A varázsfuvola már hatodik alkalommal szerepel a Met élő HD-közvetítéseinek műsorán: Simon McBurney új rendezésében, amely a Julie Taymor által jegyzett, oly emlékezetes sikerű produkciót váltja fel. A vetítésekkel operáló, akrobatákat is felvonultató előadás karmestere

Barokk zenekari hangverseny magyar és angol felirattal

Mi tagadás, a francia operairodalmat itthon jobbára csupán néhány slágermű képviseli a repertoáron és a köztudatban, s így a Carmen és a Faust mellé még jó, ha a Hoffmann meséi meg a Sámson és Delila odafér e szűk rekeszbe.

Wagner érett remeke, melyet már a Trisztán után, de még a Ring befejezése előtt írt, hivatalosan vígopera, és nem is marad adósunk a szórakoztatással, de jóval összetettebb: szó esik benne fiatalságról és öregségről, szerelemről és barátságról, művészetről és mesterségről, újításról és maradiságról.

Dal- és áriaest két részben, magyar és angol felirattal

A világhírű dán baritont alighanem akkor zárta végérvényesen szívébe a Müpa közönsége, amikor A nürnbergi mesterdalnokok 2013-as produkciójában egy fájdalmas térdprobléma miatt mankóval volt kénytelen járni a színpadon, de ezt a kényszerűen vállalt mozzanatot is képes volt beépíteni felejthetetlen alakításába. Most más oldaláról ismerhetjük meg: a Budapesti Wagner-napok műsorába immár régóta szervesen beletartozó dalest előadójaként Gustav Mahler kompozícióiból összeállított műsort szólaltat meg.

A Rajna kincse bevezetés a történetfolyamatba, az alapkonfliktus megjelenítése. Megtapasztaljuk az ősállapot békéjét, és szemünk előtt követik el az ősbűnt, mely elindítja a pusztuláshoz vezető eseményláncolatot.

A produkciók koncepciója kiforrott - ám a Ring az elmúlt években a konstans elképzelés keretein belül megfiatalodott, részleteiben újjászületett. Állandó a műveket vezénylő Fischer Ádám humanizmussal párosuló maximalista munkamódszere is, de éppen a rá jellemző igényesség az, mely minden évben új részleteket segít felszínre a mű kimeríthetetlen gazdagságából.

Joseph Haydn (1732-1809) a legidősebb volt a nagy bécsi klasszikusok között és mind Mozart, mind Beethoven tanultak tőle. Hangversenyünkön két szimfóniája hangzik el. A két szimfónia között Mozart egyik kiemelkedően nagyszerű kamaraműve hangzik el, a vonósnégyesre és klarinétra komponált Klarinétötös.

Szivárványos zenekari hangzás, titokzatos párbeszédek, találós kérdések. Ármányos törpe és diadalmas ifjú hős. Sárkányölés és a fenevad megízlelt vére nyomán megértett profetikus madárdal. Áthatolás a tűzön, a megtalált társ és a szerelemben megismert félelem. Ezek alkotják - seregnyi más mozzanattal együtt - a Siegfried mesei varázsát.

Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.

Miről szól Wagner utolsó operája, a Parsifal? A Szent Grálról? Egy rejtélyes szerzetesrend életéről? Egy saját múltjáról mit sem tudó ifjú küzdelméről az önmegismerésért? Bűnbeesésről és vezeklésről? Megváltásról?

Johannes Brahms hangversenyünkön felcsendülő két műve a legdrámaibbak zenekari művei közül.