Koncert, zene, Klasszikus zene

Az est egyik főszereplője a kórusok egyik leghűségesebb társa: a zongora. Hogy mennyi szerepet tölthet be ez a kiváló hangszer egy énekkar életében, arra hangversenyünkön próbálunk válaszokat találni. Farsangi koncertünkön teret kap mindenféle zene: klasszikus, romantikus, kortárs, komoly, könnyed. Hogy mennyivel lesz majd jobb hangulatban koncertünk után? Zongorázni lehet a különbséget.

DVOŘÁK
Aimard / Keller

BRASSÓI-JŐRÖS ANDREA, ének
BALOG JÓZSEF, zongora

„Corazón latino”, azaz Latin szív a címe a Magyar Nemzeti Férfikar latin-amerikai estjének, amelyet február 16-án újból hallhat majd a közönség a Pesti Vigadóban.

Harmadik koncertünkön ritkán játszott vonószenekari műveket hallhat közönségünk.

Mintha Cziffra Györgyöt hallanánk, amikor Fazil Say megfogalmazza művészi hitvallását: műfaji kötöttségektől függetlenül csak jó és rossz zene létezik. Nem meglepő, hogy 2008 óta az Európai Unió felkérésére a kultúrák közötti párbeszéd nagyköveteként tevékenykedik.

Hat évtized világsiker! Ki ne volna kíváncsi a legek művészére: a földkerekség legtöbb operaházában diadalmaskodó, a legtöbb szerepet eléneklő, a legtöbb stílusban otthonos, a legelegánsabb és a legtöbb díjat elnyerő tenorra – ma már baritonra –, fiatal énekesek sokaságának mentorára, a spanyol-mexikói Plácido Domingóra!

Balázs János (zongora), Keller András (hegedű), Perényi Miklós (cselló), Concerto Budapest

Beethoven Coriolan-nyitánya örök. Ahogy a VIII. szimfónia is, ez a haydni derűt sugárzó remekmű, amelyet 1814-ben mutattak be, és könnyed, tréfás hangvétele miatt a szerzőnek is titkos kedvence volt. „Az én kis F-dúrom” – hivatkozott rá egyik feljegyzésében. Takács-Nagy Gábor korunk egyik innovatív Beethoven-karmestere, aki egy olyan jól ismert zenedarabbal is újat tud mutatni, mint az V. szimfónia, amelyre immár örökre ráragadt a komponista titkára által önkényesen választott Sors melléknév.

Szajkó Anita klasszikus ének előadóművész koncertje

Vajda János (1949) 2000-ben komponálta Titanic című szimfonikus költeményét a Danubia Szimfonikus Zenekar felkérésének eleget téve.

Paár Julcsi legfrissebb formációja, az Uljana Quartet kifinomult kamareze, melynek fókuszában a magyar népdalok lírai hangvétele, érzékeny szöveg-és dallamvilága, valamint az egymással kölcsönhatásba lépő, rögtönzött hangszeres játék áll.

Az otthonos légkörben zajló programokon a nézők, miközben a zenekar kiváló művészeinek játékát hallgatják, játékosan és interaktívan ismerkednek meg a szimfonikus zenekar hangszereivel és a koncertre járás szabályaival. A hangverseny után kakaó várja a gyerekeket az előtérben.

Ezen a koncerten a közönség igazi zenei időutazásban vehet részt, amely az amerikai jazz és a magyar kortárs zene világába kalauzol.
A koncert fénypontja Vajda János „Septett”-jének ősbemutatója, amelyet a szerző kifejezetten az együttes számára írt.

ROHMANN DITTA, cselló
KEMENES ANDRÁS, zongora

A Nemzeti Filharmonikusok művészeinek kamarakoncertje

Matuz István és Matuz Gergely (fuvola) hangversenye

Műsorvezető: Pásztor Tibor színművész

A PRAGUE CELLO QUARTET egy négy kivételes cseh zenészből álló együttes, amely a leghíresebb musical-dallamok eredeti feldolgozásait játssza (Jézus Csillaga Szupersztár, Les Misérables, Moulin Rouge vagy Az Operaház Fantomja).

Rajk Judit és Kéringer László énekesek, valamint a csellista Zétényi Tamás különleges triója már több mint tíz éve játszik együtt, a formáció nevét adó passacaglia magyarul sétát jelent. Ennek szellemében a két részből álló műsor igazi zenei átjárás lesz a korok, korszakok között a kora középkortól a barokkon át napjainkig. Az énekhangok egyedisége és az őket kísérő csellójáték ezen az estén különleges zenei utazásra hívja a Rumbach zsinagóga közönségét 2025. február 23-án, vasárnap este 6 órakor.

Az együttes az előző évadban több teltházas kamarakoncert során mutatta be Bécs, Budapest, Prága, Szentpétervár és New York olykor összecsengő, olykor különböző zeneiségét. A következő évadban az Anima Musicae két kamaraest során a műfajok világába kalauzolja hallgatóit: a divertimento és a concerto műfaját górcső alá véve klasszikus zenei slágereket és kevésbé ismert ritkaságokat is műsorára tűz a zenekar.

A Győri Filharmonikus Zenekar a Nikisch-bérletben megrendezett hangversenyének első számaként Hacsaturjan 1944-ben készült öt tételes Álarcosbál-szvitje hangzik el, amely a Lermontov drámájához 1941-ben komponált kísérőzene részleteit fűzi csokorba – legismertebb tétele a Keringő, amelyet minden bizonnyal az is ismer, aki a szerző nevét sem hallotta…

CAPRICCIO BÉRLET 1.-4.