Zenetörténeti hangfestés-históriát, a programzene-történetben megtestesülő érzések és érzetek kifejezési gazdagságának fejlődését mutatja be hangversenyünk, egyedülálló zenei kirándulásra hívva a barokk kortól egészen századunk húszas éveiig.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. november 28. kedd, 19:30
Hagyományos barokk alkotással kezdjük, Vivaldi: A tengeri vihar c. versenyművével, mely 1725-ben Amszterdamban jelent meg, a "Harmónia és találékonyság erőpróbája" c. ciklusban. (A sorozatban szereplő hat concerto első négy darabja mint "A négy évszak" vált világszerte ismertté.)
A jellegzetes barokk versenyművek láttató kamarazenekari megoldásai után szó szerint iskolapélda következik: Vivaldi g-moll kettősversenye (RV 531), mely eredetileg két gordonkára íródott a velencei Ospedale della Pietá leányzenekarai számára. Ezúttal - élve a barokk korban szokásos hangszerválasztási szabadsággal - gordonkán és fagotton szólaltatjuk meg. A Kodály Filharmonikusok legrangosabb belső díja az "Évad Zenekari Művésze" elismerés. A mű szólistái, a zenekar tagjai: Pusker János cselló- és Vitányi József fagottművész több más rangos elismerés mellett ennek a díjnak is birtokosai.
A vivaldis hangfestések, mondhatni: "a barokk bemelegítést követően" vágunk neki a "képszerű zeneszerzés" hozzánk időben közelebb álló meredélyeinek. Farkas Ferenc: Aria e rondo all 'Ungherese" című, 1994-ben komponált darabja épp szerzője okán kihagyhatatlan, mivel Farkas a legkülönfélébb korok kifejezési eszköztárait vegyíti zseniálisan. Az eredetileg két hegedűre és vonószenekarra készült opusz ez alkalommal hegedű-oboa átiratban csendül fel vonószenekari kísérettel, ugyancsak több elismerésben részesült művészeink: Alexáné Kardos Ildikó hegedűművész, első koncertmester és Bicskey Gábor oboaművész közreműködésével.
Farkas Ferenc zenéje igazi intellektuális élmény, ne lepődjenek meg, ha az a benyomásuk támad: valójában reneszánsz alapú archaizáló filmzenét hallanak az 50-es évekből, némi verbunkos ízzel gazdagítva a mutatós tánctételekben. Mindehhez a harmóniamenetek, a kromatikus letörések, a modern hangsorok vérbeli kortárs darab képét is elénk vetítik, egyedülálló szintézisét jelentve egyszerre több korszaknak is.
Farkas Ferenc már csak azért is fontos pihenő vándorutunkon, mert egyik legfontosabb mestere Ottorino Respighi volt - hangversenyünk két záró számának világhírű szerzője, a Róma kútjai c. szimfonikus költeménnyel berobbant, máig nagy hatású olasz zeneszerző, aki - Farkas Ferenchez hasonlóan - imádta a XVII-XVIII.század zenei fordulatait. Ennélfogva nem meglepő, hogy az elsőként elhangzó "A madarak" c. szimfonikus költeménye - 1927-ből - szabályos Bernardo Pasquini-prelűddel indul az 1700-as évek elejéről, a Galamb egy Jacques de Gallot lantdarab témája az 1600-as évek végéről, a Tyúkot egy Rameau-csembaló-opusz inspirálta, a Csalogány pedig ismeretlen középkori szerző zenéje- Végül a Kakukkal jutunk vissza Pasquini - mondhatni - szignáljához. Mindehhez káprázatos modern hangszerelés, utánozhatatlan, karakteres tételsor, szó szerint "szimfonikus képzene" társul - lenyűgöző szellemi élmény.
Hangversenyünk végén érkezünk el a legnehezebb - és legtöbbet nyújtó - műhöz, Respighi: Róma ünnepei c. szimfonikus költeményéhez. Nem véletlen, hogy ez szerepel legritkábban hangversenyprogramban, épp technikai nehézsége és komoly figyelmet kívánó zenei szövete okán. Mintha nem is ugyanazt a szerzőt hallanánk mint percekkel korábban. Elementáris, barbár rézfúvós-ütős erővel robbannak ránk a Néró-korabeli Róma pogány ünnepei, hogy ezt követően jó félórán át egymásba ötvöződő, láttató zenekari képek sodró haladásában éljük át négy tételben a zarándokok misztikus vonulásától kezdve a római kastélyok kürtöktől fénylő világán át az utcai forgatagot bemutató fergeteges rézfúvós kódáig Róma megannyi csodáját.
Respighi összegzésnek szánt, magát a korszakot, egyben a kortársak, Bartók, Sztravinszkij, Schönberg zeneszerzési tapasztalatait is szintézisbe foglaló alkotása méltó korona hangversenyünk végén. Az est páratlan áttekintése a "láttató zeneszerzés" néhány meghatározó állomásának, s egyben nagyszerű alkalom, hogy a Kodály Filharmonikusok tagjai közül többen, mint remek szólisták is megmutatkozhassanak különleges, vonós-fúvós összeállítású átirataink megszólaltatásával.
Közreműködik: Alexáné Kardos Ildikó – hegedű, Pusker János –gordonka, Bicskey Gábor – oboa, Vitányi József – fagott, Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel
Jegyár: 2500 Ft, 1800 Ft
Fotó: Bényi Tibor
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
Mary Chase groteszk vígjátékának címszereplője egy több mint két méter magas, nagy fehér nyúl, akit Harveynak hívnak. Ez a Harvey, Elwood bácsi legjobb barátja, egyesek szerint nem is létezik, csak az ő fejében, de a valóságban mégis sok galibát és félreértést okoz.
2024. április 27-én Fluor Tomi és Diaz a Budapest Sportarénában ünnepli meg a nagy szülinapot.
Az Anconai szerelmesek habkönnyű története szenvedélyesen és szellemesen vallja, hogy élni voltaképpen nagyszerű dolog, és hogy mennyi örömöt találhatunk egy…
Egy francia kisvárostól pár kilométerre, egy magányosan álló hegyvidéki házban játszódik a történet. A család a külföldön tanuló Susanne, a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
