Program


Lantos István zongoraestje

Lantos István zongoraestje

Lantos István zongoraestje, MVM Koncertek - A Zongora a Festetics Palotában koncertsorozat

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2019. december 15. vasárnap, 19:00

Műsor:
Válogatás Haydn és Schubert műveiből

Négy éves korában már a Bosnyák téri templom orgonáján játszott, és bár az orgona volt az első hangszere, de később a második hangszer, a zongora is egyre fontosabbá vált számára.
1964 és 1968 között a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult, majd sikeres felvételit tett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol 1972-ben Solymos Péter növendékeként szerzett zongoraművészi diplomát, amivel Dohnányi Ernő „zenei dédunokájává" vált.
Zongoraművészként első nagy sikerét 1969-ben érte el, amikor Bartók Béla III. zongoraversenyének (BB 127) szólistájaként mutatkozott be a Bayreuthi Nemzetközi Ifjúsági Fesztiválon (Festival Junger Künstler Bayreuth).
Diplomájának megszerzése után az Országos Filharmónia azonnal szólistájává fogadta, e tisztségét egészen 1992-ig megőrizte.  1972-től kezdve itthoni hangversenyei mellett rendszeresen turnézott az Állami Hangversenyzenekarral külföldön – Ausztriában, Németországban, Svájcban és Hollandiában – Ferencsik János 1984-ben bekövetkezett haláláig.  1976-ban került sor az első japán turnéra, amelyet nem sokkal később az első amerikai körút követett.
Tanárként 1973 októberétől tevékenykedik. 1986 októberétől 1989 júliusáig Japánban, a szapporói Kyoiku Tanárképző Egyetem tanított. Lantos István híressé vált növendékei közé tartozik – többek között – Somlai Petra és Ránki Fülöp. 1994 és 1997 között a Zeneakadémia rektora volt, regnálása alatt indult meg – többek között – az egyetem zenetudományi PhD képzése, illetve a DLA program előkészítése. 1994-ben a Liszt Ferenc Társaság elnöke lett, amelyet 2012-ig töltött be. 2012-ben a Társaság örökös tiszteletbeli elnöke lett. Ugyanebben az évben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották.
Lantos diszkográfiájában – amelynek minden egyes tételét a Hungaroton kiadó jelentette meg – a Liszt-művekből készített hangfelvételek dominálnak, amelyek közül több első bejátszás (premier recording). Készített még felvételeket Haydn, Schubert és Dohnányi kompozícióiból, illetve kamarazenészként Brahms és Bottesini műveiből, de közreműködött kortárs magyar szerzők – Durkó, Szelényi, Geszler – műveinek lemezfelvételében is.  Az 1981-es centenáriumi Bartók-sorozatban mint dalok zongorakísérője működött közre.
Rendszeresen tart mesterkurzusokat külföldön (Olaszország, Dánia, Finnország, Japán) és gyakran vesz részt hazai – pl. Zenetanárok Országos Zongoraversenye Szekszárdon – és nemzetközi zongoraversenyek zsűrijében.

A hangversenysorozat névadó szponzora az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.

Ajánlatunk


Nagymama, lány, unoka. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, mással szeretné élni az életét. Teri például szeretője mellett képzeli el a mindennapjait. Lánya, Emma egy titokzatos kis jövevénnyel. De mit szól mindehhez a vidéki Mama, aki váratlanul beállít a pesti lakásba? A nevetés kódolva van..

A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.

A Győri Filharmonikus Zenekar sikertörténetébe biztos beleégett egy dátum: 2009, amikor a legendás olasz filmzeneszerző-karmesterrel, az Oscar-díjas Ennio Morricone-val nagysikerű távol-keleti és európai turnén vett részt.

Ajánló


Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.

Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”... Molnár Ferenc…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!