Pesti Magyar Színház

Harpagon a világ legzsugoribb embere. Egész élete kuporgatásssal telik, pedig nagy vagyonnal rendelkezik. Ráadásul a vén fösvény már a fiatalok szerelmi életébe is beleszól. Ugyanis a lánya, Èlise és a fia, Clèante is szerelmesek, csakhogy Clèante épp Mariane-ba, Harpagon választottjába. Természetesen a fiatalok próbálnak ellenkezni, de mindhiába; Harpagon hajthatatlan. Clèante ezért inkább kölcsönt vesz fel, hogy titokban elvehesse Mariane-t. Persze Harpagon a kölcsön hallatán éktelen patáliát csap. Sőt, ravaszul addig csűri-csavarja a szavakat, hogy minden az ő kezére játsszon. Vajon sikerül-e megakadályozni a fukar Harpagon agyament terveit, és egymásra találnak-e a szerelmesek? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a színháztörténet egyik leghíresebb, legtréfásabb komédiájában, amelyet most bravúros szereposztásban láthatnak a Pesti Magyar Színház nézői. Ilyen még nem volt: apa, fia és lánya együtt, egy színpadon ebben a klasszikus remekműben!

Pesti Magyar Színház

Tim Firth: NAPTÁRLÁNYOK Fordította: DERES PÉTER

Pesti Magyar Színház

Tim Firth: NAPTÁRLÁNYOK Fordította: DERES PÉTER

Szerelmi viháncolás a Magyar Színház stúdiószínpadán.

Pesti Magyar Színház

Murphy törvényei (10-100 éveseknek ajánljuk!) – komédia improvizatív elemekkel – Írta, rendezte és előadja: Dvorák Gábor

Pesti Magyar Színház

Az EGY NYÁRI NAP abszurd vígjáték. A történet két férfi találkozásával kezdődik. Elrontott, minden próbálkozásában sikertelen élete miatti fájdalmában az egyik (Balsik) épp magát felkötni készül egy tengerparti üdülőhelyen,amikor találkozik a sikeres úriemberrel (Sik). Aki leül a padra és türelmesen vár, amíg Balsik befejezi, amit elkezdett. Hamar kiderül azonban, hogy mindketten ugyanarra készülnek: az öngyilkosságra. Csakhogy míg Balsiket saját sikertelen élete, meghiúsult álmai hajszolják e kétségbeesett tett felé, Siket éppen az örökké tartó siker csömöre vezeti ugyanerre az elhatározásra. Kilátástalan életútjuk befejezését a Nő megjelenése zavarja meg, és billenti ki a két férfi életét, hogy végül egyiket sikerre, a másikat pedig bukásra vezesse. Ez az abszurd vígjáték nemcsak filozofikus kutatásokat végez az élet rejtelmeiben, de kineveti az önsajnálatot, és arra hívja fel a figyelmet, néha ne féljünk nevetni magunkon.