Három olasz zeneszerző művei hangzanak el a koncerten. Respighi Rómáról szóló szimfonikus költeményei méltán népszerű, hatásos koncertdarabok, ezen a hangversenyen egy kevésbé ismert művét is felfedezhetjük. Paganini, „az ördög hegedűse” kompozíciói nehéz, de hálás feladatot jelentenek előadóik számára.
Ezen az estén Erkel és Kodály több színpadi művéből csendülnek fel áriák és dalok, de elhangzik néhány népszerű operett-részlet is, két kiváló magyar operaénekes, Rőser Orsolya Hajnalka és Boncsér Gergely közreműködésével. A hangversenyt a MÁV Szimfonikus Zenekart több éve rendszeresen visszatérő vendégkarmestere, Christoph Campestrini vezényli.
Antonin Dvořák (1841-1904) több másik zeneszerzőhöz (pl. Brahms) hasonlóan könnyedebb fajsúlyú művekkel, szerenádokkal nyitotta meg zenekari műveinek sorát. Két fiatalkori szerenádja közül az elsőt vonós zenekarra írta, a Mozart korabeli szerenádok mintáját követve. A másodikban csak fúvós hangszereket és mély vonósokat alkalmaz és ebben a műben már a későbbi szláv táncokat előlegezi meg.
A műsor a vonós zenekari irodalom legmagasabb csúcsai közül mutat be hármat, (innen kapta címét a hangverseny). Grieg a 19., Britten és Bartók a 20. század zenei nyelvét beszéli, Grieg műve egy régmúlt kor stílusát és hangulatát idézi, Britten saját gyermekkori zsengéit öltözteti „felnőtt-ruhába”, műve kedves és vidám, Bartók Divertimentója pedig (bár címe azt jelenti: szórakozás) a 20. század legnagyobb tragédiájának, a II. világháború kitörésének előestéjén mondja el szívtépő látleletét.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!